Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

j) Bírói vizsgálatok 1696-1752 0,13 ifin (Inquisitiones) A Fejér Megyei Levéltár lajstromozatlan iratai közül előkerült tanúkihallgatási jegyzőkönyvek fogalmazványai, melyeket a szolgabírák részben bűnügyek, részben polgári perek kivizsgálásakor vettek fel. A vizsgálat tartalmánál és a tanúk vallomásánál sokszor érdekesebb a tanúk köre, társadalmi állása. Köztük lehet a bíró, a jegyző, esküdt, tiszttartó, az ispán. A vallomások utalhatnak korábbi tisztségviselőkre is. A helyszínek említésekor a templom, plébániaépület viszonyítási pont lehet. 1696-ban például a megyegyűlés rendeletére Kolosváry Mihály főszolgabíró Fülén tartott vizsgálatot. A faluba beszállásolt katona ügyében ötvenkét tanút hallgattak ki. Az egymást követő vallomásokban sok az ismétlődő elem, de ma is életszernek. 1. doboz 1696-1752 k) Vármegyeház építési iratok 1714-1813 0,13 ifin A török uralom után újjászerveződő megyei adminisztráció Székesfehérvár belvárosi városrészének déli szegletében lévő 15. században emelt épületben kezdte meg működését. Az 1730-as években az épületet átépítették és bővítették. A 18. század végére, a 19. század elejére az épület adottságai már nem feleltek meg a követelményeknek. A megyeháza falai között a középszintű közigazgatási hivatalok már nem láthatták el maradéktalanul feladataikat, nem biztosítottak elfogadható helyiséget a nemesi közgyűléseknek, a megyei törvényszék munkájának. Fejér vármegye nemesi közgyűlése első ízben 1798-ban kért engedélyt a helytartótanácstól új megyeháza építésére. Az 1802-ben a várostól megvásárolt telken 1807-1812 között épült fel Tegl János helybeli építőmester és Pollack Mihály tervei alapján az új vármegyeháza (Szent István tér 9.). A régi vármegyeházát 1810-ben értékesítette a megye, Mihálkó András városi polgár vásárolta meg. (Napjainkban a Megyeház utca 17. szám alatti épület, az ún. régi vármegyeháza a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállításainak ad otthont.) A vármegyeháza építésével összefüggő iratok között a régi vármegyeházára is találhatók dokumentumok. Az iratok zöme az 1807-1812 között épült új vármegyeháza építésére, berendezésére, a költségek összegzésére vonatkozik. A vármegyeháza építési iratai nem tartalmaznak adatokat a közgyűlési terem és főhomlokzat 1836-1840 közötti átépítésére. 1. doboz Vármegyeház építésével kapcsolatos iratok 1714-1813