Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

l) Zsidókra vonatkozó iratok 1736-1848 0,12 ifm (Judaica) A megye területén élő zsidók összeírásait és a zsidókra vonatkozó iratokat is őriz ez az állag. Az összeírások házi- vagy másodpéldányai nem teljesek. A helytartótanácsi korlátozó rendeletek ellenére a 18. század elején lehetőség nyílt a zsidók letelepedésére. Ezt a főnemesség készpénz és különböző gazdasági szolgáltatások fejében elősegítette. Az első 1736. évi összeírás szerint Fejér megyében 34 zsidó családban 170 személy élt. Zömében morvaországi településekről költöztek a megyébe. A családok többsége az itteni, új földesúron kívül fizetett még korábbi földesurának is. Már 1743-ban felmerült a zsidók megadóztatásának gondolata. A türelmi adót vagy taksát 1746-tól vezették be, s 1846-ban bizonyos megváltási összeg ellenében engedték el. A türelmi adóval kapcsolatos összeírásokat az adóöszszeg megállapítása és a megyei kivetések arányosítása érdekében a helytartótanács készíttette. A zsidó lakosság összeírását 1848-ig végezte a megyei adminisztráció. A Fejér megyében letelepedett zsidók 1848. évi összeírását Pfeiffer Károly főlevéltárnok tette közzé. 1. doboz Összeírások 1736-1848 Iratok 1753-1834 IV. A. 2. FEJÉR VÁRMEGYE II. JÓZSEF-FÉLE KÖZIGAZGATÁSÁNAK IRATAI 1786-1790 1,60 ifm II. József célja Magyarországon is az állami és közigazgatási szervezet központosítása, egységesítése, az ügyintézés szakmai színvonalának emelése volt. Már ezt a célt szolgálta a nyelvrendelet 1784-ben: Magyarországon is a német lett a hivatalos nyelv a latin helyett. 1784 nyarán „a közigazgatás munkájának helyes irányítása érdekében" az uralkodó egységes elvek alapján olyan népszámlálást rendelt el, amely először terjedt ki a magyar nemességre. Az udvari és országos központok működésének racionalizálása mellett figyelemmel kísérte a közép- és alsószintű igazgatás munkáját. Új területi közigazgatási szervezet létrehozásával foglalkozott. II. József létrehozta a kerületi főispáni, más kifejezéssel, kerületi- vagy királyi biztosi intézményt. Az ország több megyéjét magába foglaló közigazgatási egységek szervezésével az országot - Erdély nélkül - tíz kerületre osztotta. A kerületek élére biztosokat nevezett ki. így a megyei főispáni tisztség megszűnt. Fejér megye Pest, Heves, Nógrád, Borsod, a Nagykunság és a