Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

Eredeti oklevél adatai Másolat kelte 49. Tesla Péter 1685. március 25. I. Lipót 1754 50. Thaly János 1602 II. Rudolf 1823 51. Tótth Benedek 1625. november 12. II. Ferdinánd 1836 52. Végh István, Molnár Benedek és Márton 1606. szeptember 22. II. Rudolf 1727 (?) 53. Vicenti Ferenc 1719. szeptember 23. III. Károly 1721 54. Vörös Pál 1659. augusztus 28. I. Lipót 1727 55. Wallaszkay János és Márton 1752. december 12. Mária Terézia 1753 b) Nemességi iratok (Acta familiarum nobilium) 1515-1906 7,20 ifin Fejér vármegye közgyűlése foglalkozott a területén élő, oda visszatérő vagy itt letelepedni szándékozó nemesek ügyeivel is. A nemesi rendhez tartozás alapfeltétele volt a nemesség igazolása, ezt a folyamodók eredeti nemesleve­lükkel vagy nemesi bizonyságlevelük bemutatásával kérték. A korábbi lakó­hely szerint illetékes megye, az ottani alispán és szolgabíró vizsgálata alapján a bizonyságlevéllel azt igazolta, hogy ők a kérelmező nemességét már elis­merték, ott nemesi szabadságban élt. Az újjászervezett Fejér vármegye köz­gyűlése 1694-ben elsőként Kalocsa Jánost vette így fel, a Zala és Somogy me­gyei alispán és két szolgabíró bizonysága alapján. A Fejér megyében már el­ismert nemességről szintén a közgyűlés adhatott ki hiteles igazolást. Egy-egy család nemességének vizsgálata, a helytartótanács által elrendelt ne­mességvizsgálatok és a nemesi összeírások elkészítésére vonatkozó adatok a jegyzőkönyvekben és iratokban maradtak fenn. A megyei jegyzők, majd a levél­tárosok is a közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok segédletei alapján tájékozódtak, kutattak benne. A közgyűlés már 1820-ban úgy döntött, hogy a publikált neme­sekről nyilvántartást kell vezetni a nemesi összeírások közötti időszakokban is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom