Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Alispáni jelentés az 1889. évről
Az országnak e nagy halottja mellett meg kell még emlékeznem igaz részvéttel a vármegyei törvényhatósági bizottságnak halottjairól is, nevezetes a vármegyei legtöbb adót fizetők közül 1889-ben elhunytak Pauer János megyéspüspök és Boór Mihály. 3 A választott bizottsági tagok közül elhunytak: Koncsek János, Ádám Antal, Szarka Sándor, Killinger István, kik mindannyian ügybuzgó tagjai voltak vármegyei bizottságunknak, és haláluk veszteséget képez vármegyénk közéletében. 4 A vármegyei tisztviselői karból is a múlt évben hárman haltak el, úm.: Ritter István Adonyi járási főszolgabíró, Simon György árvaszéki kiadó és Pék Alajos kórházi gondnok. 5 Áttérve már most a közigazgatási állapotok ecsetelésére, mindenekelőtt meg kell említenem, hogy a járási főszolgabíróságokat főispán úr őméltóságával megvizsgáltuk, és úgy az ügykezelés, mint az ügyek elintézésének gyorsaságára nézve a legörvendetesebb tapasztalatot szereztük, és a járási főszolgabíróknak ügybuzgalma és az illető szolgabíróságok személyzetének kifejtett szorgalma egy járást kivéve - főispán úr őméltóságának teljes megelégedését elnyerte. Szabályrendeletek az 1889. évben a következők alkottattak: 1. Kéményseprési díjakról szóló szabályrendelet. 6 2. A vármegyei szervezet szabályrendelete. 7 3. Községek háztartásáról és számviteléről szerkesztett szabályrendelet. 8 4. Éjjeli őrség szervezéséről szóló szabályrendelet. Mely négy szabályrendelet már kormányilag is jóváhagyva és a vármegye területén életbe léptetve van. 9 Továbbá a vármegye közönsége által a múlt évben még a következő szabályrendeletek tárgyaltattak és fogadtattak el, azonban még ez ideig kormányi jóváhagyást nem nyertek. 5. Külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályrendelet. 10 6. Tűzrendészeti szabályrendelet. 11 7. A Duna folyón közlekedő kompok és révek használatáról alkotott szabályrendelet. 12 8. Szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecsemők és kisdedekről szóló szabályrendelet. 13 Gazdászati viszonyainkat illetőleg van szerencsém felemlíteni, hogy a tavasznak későn való beállta, s a nyár folyamán uralgó nagy szárazság következtében a termés az ősziekben silány, de különösen a tavasziakban igen rossz volt, tűrhető termés csak a kukoricából volt. Rossz volt a termés a takarmányneműekben is, mi a gazdaközönségnek nem csekély gondot is okozott állatjai kiteleltetésére nézve. Az 1889. évben a vármegyében terméshez használt terület volt 405.859 kat. hold, az ugarral és a megsemmisült vetés területével együtt pedig 483.608 kat. hold. A búzatermés mennyiségét, ennek értékét a