Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1889. évről

learatott szántóföld területéhez viszonyítva kitűnik, hogy az 1889. évben 1 katasztrális hold jövedelmezett nyersen 48 forintot és 98 krajcárt. A megkárosult terület 6.097 kat. hold területet tesz ki. A kár 231.275 forint. A legtöbb kárt az aszály és a jég idézték elő. A termények szerint tekintve a megkárosított területeket kitűnik, hogy a búza és a zab szenvedtek legtöbbet. Vármegyénk bortermelését illetőleg magát a termést tekintve az jó középszerűnek mondható, azonban alig van már szőlőterület a vármegyében, hol a filoxéra ne pusztítana [...] Gazdászati viszonyainkat érdeklőleg még van szerencsém megemlíteni, miszerint fedeztetési állomás 1889. évben a vármegye területén 24 volt 64 ménnel, mégpedig: Alcsút, Baracska, Bicske, Csákvár, Cece, Dunapentele, Etyek, Gyúró, Hercegfalva, Isztimér, Kálóz, Lovasberény, Nagyperkáta, Ondód, Pázmánd, Polgárdi, Rácalmás, Sárkeresztúr, Sárszentmiklós, Sárosd, Seregélyes, Soponya, Tác és Tárnok községekben. Az állattenyésztést illetőleg vármegyénk területén az 1889. évben is örvendetes haladás észlelhető, és különösen a lónevelés és fejősmarha-tenyésztést illetőleg a kisebb birtokos gazdák is igen szép eredményt mutattak fel. A lónevelést leginkább elősegítette a vármegyében létező és oly kitűnően kezelt állami tenyészmén-anyag, míg a fejősmarha-tenyésztés már a köznépnél is megkedvelt nyugati fajok által nagyban emelkedett, és ezáltal a tejtermelés is a vármegyében határozottan nagyobb terjedelmet vett. Az adóügyet illetőleg adózási viszonyaink az 1889. évben - tekintettel a silány gabonatermésre - jóknak mondhatók, amennyiben az 1888. év végén az egyes adónemekből összes hátralék volt 93.757 Ft 25 kr. 1889. évben előíratott összesen 1.655.363 Ft 16 1/2 kr. És így az 1889. évre összes adótartozás volt 1.749.120 Ft 41 1/2 kr. Ebből töröltetett az 1889. évben 39.581 Ft 78 1/2 kr. Maradt tiszta tartozás az 1889. évre 1.709.538 Ft 63 kr. Ebből befolyt az 1889. évben 1.622.707 Ft 36 1/2 kr. Hátralékban marad az 1889. év végével 86.831 Ft 26 1/2 kr. Az előző évi hátralékhoz képest 93.757 Ft 25 kr. A hátralék az 1889. év végével kevesebb 6.925 Ft 98 1/2 kr-ral. A vármegye területén az 1889. évben az adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók száma 1.218, és ezek által fizetendő volt 1.280.930 Ft. A községnél fizető adózók száma 44.207, s ezek által fizetendő volt 428.608 Ft 63 kr. A járási fószolgabírák által teljesíttetett zálogolás 729 esetben, a községi elöljáróságok által 17.077 esetben, ugyanazok által teljesített árverések száma 120. Az 1888. évi XXXVI. törvénycikk alapján az italmérési jog kártalanítás lebonyolításával [...] Zobel Gyula volt kir. adófelügyelő és jelenlegi kir. pénzügyigazgató bízatott meg. Az előmunkálat 1889. május és június havában eszközöltetvén, az egyezségi tárgyalások múlt év július, augusztus, szeptember és októ-