Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1888. évről

nyimpusztán, továbbá Ondód és Sárszentágota községekben, ezen szőlőterületek szakértői megvizsgálása a minisztérium részéről már elrendelve lett, de a zárlat foganatosítása még meghagyva nem lett [...] Az állattenyésztést illetőleg vármegyénk területén az utóbbi években örvendetes haladás észlelhető, és e tekintetben különös haladást észlelhetünk vármegyénk területén a fejősmarha tenyésztést illetőleg, amennyiben már alig van a vármegye területén nagyobb gazdaság, hol tehenészet berendezve ne lenne, és a tejtermelés már olyan mérveket öltött, hogy csakis attól lehet tartani, hogy e téren is éppúgy mint a búzatermeléssel történt, túltermelés fog bekövetkezni, minek következtében a tej ára felette csökkenne. Nevezetesebb tehenészetek ez idő szerint a vármegye területén: a gróf Nádasdy Ferencé Nádasdladányban, Agárdon és Nyéken, továbbá gróf Zichy N. Jánosnak Nagyhantoson, Dréher Antalnak Vál, Tordas és Szentlászló-pusztán, herceg Metternichnek Herceghalmon, ezen kívül Pusztazámoron, Bicskén s a körüllévő pusztákon, úgyszintén Pázmándon, Nyéken, Pettenden és Velencén, a gazdaságok többnyire kisebb-nagyobb tehenészetekkel bírnak, mely tehenészetekben a tenyésztés kizárólag nyugati fajtákra irányul, ezek bírván legnagyobb tejtermelési képességgel. Állatállomány az 1888. évben a vármegye területén a következő volt: Járás Ló Szarvasmarha Juh Sertés Baromfi Székesfehérvári 6.416 14.982 111.756 16.873 86.646 Móri 2.434 6.042 30.938 5.626 38.066 Sárbogárdi 5.801 13.760 130.176 20.970 89.325 Váli 5.406 8.446 42.962 11.916 68.592 Adonyi 3.036 8.196 75.332 13.108 59.093 [...] A közegészségi állapot az 1888. évben kedvezőnek nevezhető, amit annak lehet tulajdonítani, hogy az előző évben járványosán mutatkozó heveny fertőzési kórok az 1888. évben oly mérvben nem, vagy kevés számú községben és csekély kiterjedéssel mutatkoztak, s a jelentékenyen csekélyebb halálozást az évenként rendesen előforduló betegségek okozták, s ezért a szülöttek és halálozottak közötti mérleg is örvendetes szaporodást tüntet fel. Az 1888. és az előző évi egészségi állapot összehasonlításánál elütő különbözetként leginkább az tűnik ki, hogy a nagy részben elég gonddal végrehajtott oltási eljárás következtében a vészhimlő az előző évhez képest csekély számban fordult elő; míg a hagymáz a lefolyt évben itt-ott járványnak nevezhető mérvben mutatkozott, ami az előző évben nem fordult elő. Járványos jelleggel uralkodott: 1. A vészhimlő Etyek, Pázmánd, Isztimér, Nagylók, Sukoró, Cece, Kajászószentpéter, Kálóz, Gúttamási községekben. 2. A roncsoló toroklob Aba, Pákozd, Rácalmás, Etyek, Felcsút községekben.