Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1888. évről

3. A vörheny és kanyaró Aba, Csákberény, Ráckeresztúr községekben. 4. A hagymáz Cece, Alap, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Szentiván, Mór és Bodajk községekben. 5. A hörghurut járványosán és sűrűbb szórványossággal a Székesfehérvári és a Váli járásokban. Mindezen kórok természetesen a felsorolt községeken kívül másutt is előfordultak, de nem járványos jelleggel, hanem csupán szórványosan. Leggyakrabban előfordult kórok voltak a gyomor- és bélhurut, a légzési szervek hurutos, lobos bántalmai, a váltóláz és tüdőgümőkór. A bujakór és szemcsés köthártyalob a vármegyében elterjedve nincsenek. Ezt bizonyítják az évenkénti fősorozás alkalmával történt megfigyelések, amidőn a vármegye összes fiatalsága között bujakórral csupán négy, szemcsés köthártyalobbal pedig egyetlen egy személy sem találtatott betegnek, sőt a belügyminiszter úrnak 51.066/1884., 63.668/1886. és 1923/1888. számú rendeletei értelmében félévenként megtartott ellenőrző szemléken is az tűnt ki, hogy a vármegye lakossága a szemcsés köthártyalobtól ez ideig mentes. Budapest fővárostól az 1888. év folyamán két alkalommal érkezett a vármegyei hatóságot érdeklőleg oly tárgyú átirat, hogy az ottani kórházakban egy-egy cseléd trachomával beteg. Az illetők rokonainak és hozzátartozóinak szemvizsgálata azonban azt tüntette ki, hogy idült köthártyalobbal két cselédasszony beteg volt ugyan, de bajuk nem szemcsés köthártyalob, következésképp, hogy a fővárosban betegen találtak trachomájukat ott szerezték, s nem úgy vitték oda. Igen örvendetes jelenségként említhető [...] , hogy vármegyénk területén a gyermekágyi láz évről évre kisebb számban fordul elő. Amíg például az e kórban elhalálozottak száma ezen évtized elején 80-95-re, sőt, az előző évben is 40re ment, addig a lefolyt évben e kórban elhalálozottak összes száma csupán öt. A vármegye tiszti főorvosához beterjesztett havi jelentések szerint kipuhatolható beteg volt az összes járásokban: 20.134. Ebből gyógykezelve lett 7 éven aluli 8.318. Ebből gyógykezelve lett 7 éven felüli 10.582. Nem gyógykezeltetett 1.234. Köztük 7 éven aluli 304. Beteg volt tehát a jelenlevő lakosságnak 10,4%-a. Gyógykezelve lett a beteglétszámnak 93,8%-a. Az 1888. évben elhalálozottak összes száma, beleértve a halva születettekét is 6.193. Ezzel szemben az élő újszülöttek száma 7.973. Következésképp a szülötteknek a halálozottak fölötti többlete 1.780 egyén, a jelenlevő lakosságnak (193 ezer) 0,9%-a. Az átlagos halálozási százalék tehát 3,2, vagyis minden ezer lakos után 32 (az előző évben 34). Az elhaltak összes számából az első életévre 31,2%, az ötéves életkorig