Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1884. évről

Járás hátralék 1883. évről befolyt 1884. évben elintézendő volt elintéztetett maradt elintézett ügyek 1884. hátralék között évben 1885. évre kihágásiak voltak Székesfehérvári 46 6.234 6.280 6.234 46 24 Móri 92 4.259 4.357 4.221 130 33 Sárbogárdi 62 4.859 4.921 4.869 52 17 Váli 81 6.082 6.163 6.033 130 61 Adonyi 36 4.795 4.831 4.769 62 17 Összesen 317 26.229 26.552 26.126 420 152 Ezen kimutatás a járási szolgabírói hivatalok súlyos elfoglaltságát és dicséretes szorgalmát kellőleg kitünteti; mely kielégítő eredmény a jelen viszonyok között annál elismerésre méltóbb, mert az új ipartörvény a múlt és utolsó negyedévben lépvén életbe, azáltal a szolgabírói hivatalokra jelentékeny teher háramlott. A járási hivatalok pénzkezelése megvizsgáltatván, hiánytalannak találtatott. Közmunka- és közlekedési ügy. A közgyülésileg megállapított megyei utak hossza, a legújabb felmérések szerint tesz 687 kilométert és 549 métert. Ebből kiépítve van 375 kilométer és 163 méter, kiépítetlen 312 kilométer. Az 1884. évi közmunkaösszeírás eredménye a következő: összeíratott 31.793 kétfogatú, 734 egyfogatú, 75.834 gyalog napszám. Ebből megváltatott 18.240 1/2 kétfogatú, 71 egyfogatú, 17.272 gyalog napszám; maradt természetben leszolgálandó 13.552 1/2 kétfogatú, 663 egyfogatú, 58.562 kézi napszám. Az év végén maradt hátralék 4.211 1/2 kétfogatú, 52 egyfogatú, 5.413 kézi napszám. Az önkéntes- és kényszerváltságdíj 1884. évi összeírás szerint kitett 48.843 Ft 20 krajcárt; ebből az év végéig befizetve lett 41.705 Ft 71 krajcár, maradt hátralék 7.137 Ft 49 krajcár, mely összeg a folyó 1885. év elején már behajtva, s a beterjesztett tartozások után csaknem felére olvadt le. Ezen szokatlanul kedvező eredmény örvendetesen tanúsítja, hogy a múlt év október havában tartott közgyűlésünkben, a közmunkaváltsági tartozások behajtása körül tapasztalt lanyhaság miatt emelt szavam, nem hangzott el a pusztában! S másrészt tanúsítja azt is, hogy ha a kormányzati rendszerben vannak is hiányok, ezen hiányokat a tisztviselő erélyessége pótolhatja. Ha a járási szolgabíró urak a korábbi években is e téren a mostanihoz hasonló erélyt fejtettek volna ki, most nem kellene több évek mulasztásainak helyrehozásával küzdeniök, nem szaporodtak volna fel a hátralékos tartozások. E téren az elnézés nemcsak a közszolgálat érdekeit sérti, de káros hatással van az egyénre is, ki tartozásait részletenként könnyebben törlesztheti, míg azok felszaporodásának megengedése a kisbirtokost anyagi romlással fenyegeti [...] Kiváló elismeréssel kell felemlítenem a Móri és a Székesfehérvári járások szolgabíráit, nemkülönben a Váli és a Sárbogárdi járásokét, míg az Adonyi járás társaitól messze elmaradt.