Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

A lakosság munkaereje a mezőgazdasági munka gépesítésével részben felszabadult. A lakosság már 1960-ban csak 51%-ban folytat mezőgazdasági munkát, s 19% ipari, 30% egyéb tevékenységet.

(322) A közlekedés ezekben az években nehézkes, a járatok hiányosak. így a 60-as években ezért vándorol mind több lakos az ipari központokba, főként Székesfehérvárra, s magában a faluban alig marad kisiparos, számuk 1960-ban mindössze 19.

(323) A falu lakossága kétlaki jellegű, az ipari munka mellett háztáji mezőgazdasági munkát is folytat.

(324) A település az 1970-es évek elejétől igyekszik behozni az elmulasztottakat. Lassan rá sem lehet ismerni a régi, romos falura. A házakat renoválták, a házak előtt sok helyütt virágok díszlenek. Az autóbusz-közlekedési hálózatba mind jobban beépült. A vállalatok autóbuszai szinte „háztól házig" szállítják az üzemekbe a munkásokat, s a növekvő számú személygépkocsival a főváros is mindinkább megközelíthető távolságba kerül. Az ipar nagyobb jövedelmeiből pedig mind több beépül a faluba is. A háború utáni években a kereskedelmi hálózat is felbomlott, s a közszükségleti cikkek beszerzése, s a termékek árusítása mind nehézkesebbé vált. Ezért 1946 szeptemberében megalakul a helybeli földművesszövetkezet 120 taggal, egyenként 20 forint üzletrésszel. A tagság ekkor 99%-ban új gazda. A földművesszövetkezet vagyonát 229 kat. hold földingatlan képezte, amelyből 4 kat. hold almás, 8 kat. hold őszibarackos, ezenkívül van l-l üzletháza, irodahelyisége, 2 üzemeltethető traktora, 2 cséplőgépe, s még néhány javítandó gépe. A szövetkezet célul tűzte ki a lakosság áruval való ellátását. De tervei közé tartozik a tej-, tojás-, gyümölcsfelvásárlás, a sertéshízlaltatás, olajüttetés, a szeszfőzde működtetése. 1968-ban a helyi földművesszövetkezet 6 kiskereskedelmi egységet üzemeltet. Az 1970-es évek végén 1 ABC áruháza, 2 élelmiszerboltja, 1 ipari boltja, 1 tüzéptelepe, italboltja, presszóüzlete működik. Ezenkívül van még a faluban egy egyéni zöldség- és gyümölcsárusító bolt is.

(325) Vértesacsa iskola- és művelődésügye 1945-ben a mélyponton volt: tanítói, tanulói szétszóródtak. A falu újjárendeződése során a német katolikusság kitelepítésével, s túrkevei, részben felvidéki református lakosság növekedésével vallási jellegében is megváltozott. A református egyháznak 1 tanítója helyett 3 tanerőt kellett alkalmazni. Az iskolák államosítását követően az oktatásügy egységes lett. Az iskolaépületek közül a több mint 100 éves egyemeletes katolikus iskolaépület életveszélyessé vált, s az 1918-ban épült kis református iskola sem felelt meg a követelményeknek. Ezenfelül a 8 általános osztály bevezetésével nem volt elég tanterem: így a volt uradalmi számvevőség vizes épületében, s egy időben a tanácsházán is kellett l-l osztályt elhelyezni. A meg