Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

nem felelő helyeken levő tantermekben az oktatást sem lehetett eredmé­nyesen folytatni, s a tisztaságot sem lehetett szigorúan megkövetelni. így szükségessé vált egy új, modern iskola megépítése, ami meg is történt 1969-ben állami támogatással, ahol az oktatás eredményessége is - amit addig az állandó tantestületi változás is csökkentett - növekedett. 1959­ben a községi könyvtár állománya 591 kötet, bölcsődei hely 30, óvodai hely 90. (327) 1964-ben a könyvtári könyvek száma: 2066, tanterem 6, ta­nerő 16, tanuló 355, óvodai hely 93. 1974-ben: községi könyvtári könyv közel 5000, tanerő 13, tanterem 6, tanuló 207. (328) 1948. év előtt a különböző pártoktól irányított ifjúsági munka ez évtől egységessé lett. (329) Az ifjúság a kultúrházban szórakozási és művelődési lehetőségeket talált. Az ott elhelyezett közel 6000 kötet könyvtári könyv nagyban elősegíti nemcsak az ifjúság, de az egész lakosság művelődését is. Míg korábban a faluból az értelmiségiek gyermekein kívül alig végzett 1-2 főiskolai, vagy egyetemi tanulmányokat, s a legmagasabb műveltségi foknak a IV. polgári iskola elvégzése bizonyult, azóta nemcsak az írástu­datlanság szűnt meg, hanem a 8 általános iskolai osztály elvégzése után alig van a faluban, aki ezzel befejezte volna tanulmányait. A szakmunkás­iskolát végzettek mellett egyre több az érettségiző, sőt a főiskolás is, ha másként nem, hát esti-, levelezőtagozaton. A kulturális emelkedés is jel­lemzi a gazdaságilag megerősödött községet. Vértesacsa általános, gazdasági, kulturális állapotát 1968-ban a követ­kező számok mutatják: 1 orvosra jutott 2057 lakos, volt rádióelőfizető 449 (1974-ben 415), televíziótulajdonos 249 (1974-ben 404), 198 háztartásban főztek propán-bután gázzal. Fejér megye 104 helysége közül Vértesacsa ipari fejlettség szempontjából a 77., mezőgazdasági fejlettségét nézve a 34., kereskedelmi ellátottságát illetően a 36., a művelődésben a 45., nép­mozgalmi állapotában - a lakosság csökkenése miatt a 98., az általános fejlettség, ellátottság révén az 50. helyen állt. (330) A sok feszültséggel, megosztottsággal, kapott és adott sebekkel teli falu a három évtized múltával kezdett egybekovácsolódni. A fiatalok az egy­kori nemzetiségi, felekezeti, kulturális, gazdasági, népiségi, társadalmi, korlátokon felülemelkedve házasodnak össze, s ennek során a régi nagy ellentétek a lakosság között mindinkább megszűnnek. Az iskolában 1970­től, mint részben nemzetiségi faluban, a tanulók a német nyelvet rendes tantárgyként tanulhatják. Sőt amennyiben a községnek a háború befeje­zése után elromlott közútjait szilárd anyagból rendbe hozatják, s a terve­zett vízvezetéki hálózat megépül, Vértesacsa megint az lesz kies fekvésé­vel, virágos utcáival, szépen gondozott, tiszta házaival, ami korábban is volt, egy kellemes kiránduló hely, ahová Budapestről a MÁV hétvégi me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom