Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Kurucz János: Nádasdladány
István, Szabó János, Szabó Péter, Szekeres Ferenc, Szekeres György, Szekeres János, Szekeres István, Szekeres József, Szüts János, Szűcs Pál, Takács Kiss József, Tóth Ferenc. Meg kell jegyezni azt, hogy a felekezeti anyakönyvek 1817 és 1830 között hiányosak, így a kigyűjtés nem lehet teljét. A névsorban a külterületi települések lakói is szerepelnek, csakúgy, mint a jegyzetben feltüntetett táblázatok névsoraiban. (50) A XIX. század első felének összeírásai Sárládányban a következő nemeseket rögzítették: Schmidegg Tamás és családja (Forgách Erzsébet, Tamás és Pál), Schmidegg Ferenc, János és Károly, Enyedy András, Kutassi Pál ref. lelkész, Nagy Ádám, Nagy György, Nagy János és fiai (Mihály, János, György), Nagy István, Nagy József és fiai (Ferenc, József, Péter), Nagy Pál és fiai (Péter, Pál), Nagy Sándor, Miklós János és Miskey József mészáros. (S1) A jobbágy telken élő nemesek közül Nagy József úrbéres házhelye után 55 4/8 dénár királyi adót, Nagy Mihály 72 6/8 dénárt és Nagy Péter ugyancsak 1 házhely után, 55 4/8 dénárt fizetett 1836-ban. Az 1820-as évek elején a ladányiak földjeik új felmérését kérték a felső hatóságtól. A helytartótanács 1824-ben bizottsági vizsgálat elvégzését rendelte el. Bottlik Jánosnak, az uradalom ügyészének kérésére a megyei közgyűlés határozata Zlinszky Imre táblabírót, a főszolgabírót, a tiszti főügyészt és a földmérőt küldte ki a vizsgálat lefolytatására. 1828-ban megtörtént Ladány falu portális összeírása. Az április 19-én befejeződött és az 1827. év adatait rögzítő vizsgálaton az uradalom részéről Wolmuth Péter ügyvéd, a falu részéről Sárkány János helységbíró, Szinmeiszter István jegyző, Major Mihály, Angyal József, Szabó János, Kigyósi János jobbágyok, továbbá Tóth József, Csaba József és Mitiner József zsellérek vettek részt. A bevallott adatok valódiságát a jelenlévők esküjével is megerősítve rögzítették az összeírás jegyzőkönyvébe. Ebben szerepel a Ladány határában földet művelők telek- és állatállománya, a földműveléssel és állattenyésztéssel kapcsolatos főbb összefüggések, valamint a jobbágyok és zsellérek egyéb adatai. E szerint a falu határában elhagyott telek nem volt. A jobbágyok az úrbéres szántókat 3 nyomásban művelték, a parlagon hagyott rész után nem adóztak. A szántók területe 400 pozsonyi mérőt tett ki. A földbért a föld minősége határozta meg. Az első osztályba sorolt földek cenzusa 48 krajcárt, a másodosztályúé 36 krajcárt ért. Á termések kilencedét és tizedét a földművesek természetben adták meg. Ezt a dézsmát leszámítva, a már feltüntetett 400 pozsonyi mérő szántó az előző évek tapasztalata szerint a kétszeresből (búza és rozs keveréke) 566 2/3 mérő, árpából 200 mérő és zabból 300 mérő termést hozott. 1 pozsonyi mérő kétszeres árát 1 forint 6 krajcárban, 1 pozsonyi
