Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

a kisebb tartományúri hatalmakat is megszüntesse. I. Károly a négy egy­mással határos bakonyi és vértesi várat (Csókakő, Gesztes, Bátorkő, Csesznek) két Tolna megyei királyi várral (Nyék, Dombó) cserélte el. Több mint egy század múltával ismét földesúri tulajdonban találjuk Lo­vasberényt; a Sáros vármegyéből származó és I. Zsigmond uralkodása ide­jén felemelkedő Buzlai család kezén. Buzlai Tamás fia, Balázs az uralkodó mellett szolgált. Zsigmond király kíséretének tagja Németországban, Franciaországban, Lombardiában és Boszniában. Szolgálatait 1415-ben, Szent Mihály napján, nemesi címer adományozásával ismerte el az uralko­dó. Felesége az ugyancsak I. Zsigmond alatt felemelkedő Podmaniczky családból származó Anna volt. Töretlen a Buzlai család előmenetele a következő évtizedekben is. Buz­lai Lászlót már az ország zászlósurai között találjuk. V. László uralkodása idején főpohárnokmester és Garai László nádor híve. Átmenti hatalmát, Hunyadi Mátyás királlyá választásakor nem késledett letenni a hűséges­küt. Elhatárolta magát a nádor és I. Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály vezette összeesküvőktől. A lovászmesteri tisztséget töltötte be 1459-től. Buzlai László fia, Mózes, Fejér vármegye főispánja, a tisztséget 1481-től viselte. Buzlai László és Mózes közel álltak I. Mátyáshoz, ennek bizony­sága az az engedély, amelyet a székesfehérvári Szent István alapította bazi­likában családi sírbolt építésére kaptak. Hunyadi Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába léptek a Buzlaiak. Mózes az ország egyik zászlósura, 1506-1518 között főajtónállómester, 1505-ben részt vett a Rákos mezején tartott országgyűlésen. A következő esztendőben tagja az I. Miksa német-római császárhoz menesztett kül­döttségnek. Részese azon béketárgyalásoknak, amelyek lezárták a II. Ulászló és I. Miksa között kirobbant fegyveres konfliktust. Családi kap­csolatai a Báthoryakhoz kötik, leánya Katalin, Báthory György felesége. 7 Buzlai Mózes lovasberényi birtokát tovább gyarapította, a XV. század második felében - a XVII. század végéről fennmaradt adat szerint - egye­meletes, 40 lépés széles és 60 lépés hosszú udvarházat emelt. 1484-ben pedig az itteni Szent András egyház VIII. Ince pápától búcsúengedélyt kapott. A mohácsi csatavesztés utáni évtizedre esik az az örökösödési szer­ződés, amelyet 1539-ben Pestényi Gergely országbíró (Szapolyai János or­szágbírája) és Buzlai Farkas családjuk kihalta esetére kötött. Szapolyai János függőpecsétjével ellátott oklevél Pestényi Gergely birtokai között so­rolja fel Simontornya várát és tartozékait, valamint a Fejér vármegyében fekvő Vám, Felegres, Hörcsök, Örs falvakat és az igari birtokrészt. Buzlai Farkas birtokai között pedig Pázmánd és Lovasberény településeket. Az örö­kösödési szerződés Lovasberényben nemesi udvarházról tesz említést. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom