Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

Erdős Ferenc Lovasberény Földrajzi környezet, természeti adottságok Többutcás szalagtelkes település a Velencei-hegység északi előterében. Belterülete a Rovákja-patak jobb partján fekszik 156 méter tengerszint feletti magasságban. Területe 6060 hektár, s változatos felszíntípusokból áll. Északi része hullámos felszínű löszplatóra és eróziós halomvidékre, déli kisebbik fele a Velencei-hegység gránittönk-felszínére terjed ki. Az erősen lepusztult röghegység északkeleti részének felszíni domborzatát ma hegylábfelszínek (Vaskapu 274 méter, Szűzvári-hegy 219 méter, Ságihegy 214 méter), tönkmaradványok (Antónia-hegy 300 méter) és gránittanúhegyek (Meleg-hegy 352 méter) jellemzik. A községhatár északi részét a Velencei-hegység irányában löszös halomvidék uralja. Lösztakaróval borított felszínét a Rovákja-patak mellékvölgyei tagolják. Legjobban tagolt a János-hegy (233 méter), amely az északnyugati-délkeleti irányú vetődés mentén a Kazal-hegytől (186 méter) különül el. Vastag lösztakaróval (20-30 méter) borított felszínét a lösz jellegzetes lepusztulásformái (löszmélykút, löszszakadék, löszszurdik) tagolják. Erodált meredek lejtőit napjainkban talaj eróziós folyamatok formálják. Kéregmozgások által nem érintett keleti része 200-280 méter tengerszint feletti magasságú, közel vízszintes felszínű, gyengén tagolt löszplató, amely 10-20 méter vastag homokos löszből épült fel. Felszíne részben erdőterület, részben kultúrmezőség. Éghajlata nem egységes: a község területének nagyobb részén a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű éghajlat sajátosságai érvényesülnek. A borult napok átlagos száma 100-120, a derült napoké 50-70. A napsütés évi összege 1950-2000 óra között változik. Nyara mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, a júliusi középhőmérséklet 20-20,5 °C között alakul, átlagosan 60-65 nyári nappal és 5-10 hőségnappal számolhatunk. Évi középhőmérséklete 9,5-10 °C között alakul. Tele hideg, a januári középhőmérséklet -2 és + 2,5 °C között változik. A csapadék évi összegének területi átlaga 574 mm. Az évi vízhiány a mérsékeltebb nyári meleggel összefüggésben viszonylag kedvezőbben alakul, átlagosan 100 mm-re tehető. Felszíni vizeink levezetője a Rovákja-patak, amely a hegységi és dombsági területek vizeit összegyűjtve Pátka alatt Tiszta-víz néven egyesül a Császár-vízzel, amely a Velencei-tóba ömlik. Hegységi területe felszín alatti vizekben rendkívül szegény, de szűkében van a talajvíz a dombsági felszíneken is, ahol a talajvíz átlagos mélysége 10-20 méter.