Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

helyzetét ismerő Cziráky János is. Beszédében a javaslat elfogadása mellett tett hitet: „Föltéve még azon esetet is, amit egyáltalában meg nem engedek, ha ezen törvényben más hitfelekezetek állására nézve veszedelem háramolhatnék, akkor is mellette volnék, mert azt is tudom, hogy a keresztény vallás egyik alapfeltétele: tégy jót azokkal, kik gyűlölnek. Én igen üdvözlöm ezen törvénycikket, hogy az a magyar minisztérium részéről akkép szerkesztetett és egyáltalában nem ápolhattam volna ezen nézetet, ha ezen törvénycikk nagyobb általánosságban és nem egyedül hazánk azon nevezetes osztály- és hitfelekezetének felemlítésével lett volna szerkesztve, mert itt igazságosak kívántunk lenni egy nagyszámú felekezet irányában, mely eddig is, és a legújabb időkben valósággal, mind a nemzeti céloknak előmozdításában, mind hazafiságban és művelődésben velünk összefogni igyekezett".

118 A zsidók egyenjogúságáról szóló törvényjavaslatot az uralkodó 1867. december 27-én szentesítette (1867:XVII.te).

119 A szabadságharc leverését követő két évtized a mezőváros lakosságának életében két területen járt eredménnyel: 1858-ban befejeződött az úrbérrendezés (a szőlődézsma megváltására 1868-ban került sor), feudális kötöttségektől mentes, szabad paraszti gazdaságok alakultak ki, s 1867-ben, a kiegyezés évében megvalósult a zsidó lakosság egyenjogúsága is. Önkormányzat, a helyi társadalom önszerveződése Lovasberény közigazgatásában, a helyi társadalom önszerveződésében a kiegyezést követően alapvető változások következtek be. Az önkormányzat kereteit az alaptörvények, az 1871:18.tc. és az 1886:22 te, a helyi társadalom önszerveződésének folyamatát a gazdasági, közbiztonsági és kulturális egyesületek határozták meg. Az 1871. és 1886. évi községi törvények alapján Lovasberény nagyközségi státust kapott, azaz egymaga látta el a községre rótt szervezeti és költségvetési feladatokat. Felügyeleti hatósága a Székesfehérvári járás főszolgabírája. Közvetítésével érintkeztek a vármegyével, és a főszolgabíró volt az elsőfokú közigazgatási hatóság valamint a kihágási bíró is. A községi törvények végrehajtásának másfél évtizedében Lovasberény lakosainak létszáma 3933, a lakóházaké 590, területe 10 423 kat. hold és 194 négyszögöl. Területéhez tartozott: Antalmajor, Lujzamajor, Máriavölgy és Lászlólak(major) területe. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és az elöljáróság látta el. Tevékenységüket a községi segéd- és szolgaszemélyzet egészítette ki. A nagyközség képviselő-testülete 36 tagból állt: 50%-át, tehát 18 főt, a legtöbb adót fizetők (virilisek) adták,