Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

délelőtti órákban a Lovasberényből érkező Jablonowski dandár és a Martonvásár felől előnyomuló Falkenhayn vezérőrnagy egysége, a szluini határőr-zászlóalj megszállta a várost." Rendkívüli állapotot, katonai igazgatást vezettek be a császáriak Fejér megyében. A szabadságküzdelem vérbefojtása azonban nem jelentette az 1848 előtti állapotok visszaállítását. A nép körében elterjedt Habsburg-ellenes hangulat csökkentésére sietve tették közzé, hogy a jobbágyfelszabadítást, a robot, az egyházi rend tized eltörlését nem semmisíti meg az uralkodó. Csupán az 1848 szeptemberében, a szőlődézsma eltörlésére vonatkozó határozatot helyezte hatályon kívül I. Ferenc József.

100 Az úrbéri egyezség: a jobbágyfelszabadítás végrehajtása A szabadságharc leverését követő hónapokban a megtorlásról érkező hírek félelmet keltettek. Nyugtalanság volt tapasztalható a zsidó lakosság körében is; a magyarországi izraelitákra a szabadságharc támogatása miatt kivetett hadisarc keltett félelmet. A földműves népesség az úrbéres viszonyok visszaállításától tartott. Erre az adott okot, hogy az uradalom 1849 októberében a szőlődézsma beszolgáltatását követelte. Súlyos gyanú vetődött a szőlőművesekre, a bortized leadásakor az urasági présház leégett. A tűzesetet a szőlődézsma elleni tiltakozással hozta összefüggésbe az uradalom, s a kár megtérítését követelte.

101 Földesúr és volt jobbágyok ellentéte a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának kérdésében összegződött. Az 1848. évi IX.tc. szabad paraszti birtokká tette az úrbéres földeket és a zsellérek legelőilletőségét. A szántók, rétek, legelők kimérése, telekkönyvezése a szabadságharcot követő évtized központi gazdasági kérdésévé lett. Hiszen a földművelés, a gazdálkodás biztonsága egyaránt érdeke volt a földesúrnak és a tegnapi jobbágynak. Lovasberényben az úrbéri egyezség - immár harmadik - előkészítésére az 1853. évi úrbéri pátens alapján került sor. Az uradalom észrevételeit gróf Cziráky János (apja, Cziráky Antal 1852-ben bekövetkezett halála után vette át az uradalmat) fogalmazta meg. Utalt arra, hogy az úrbéri elkülönítés még 1840-ben megkezdődött. Elkészültek az úrbéri térképek, a birtokkönyvek. Azonban az uradalmi és a jobbágyok használatában levő földek elkülönítése 1848-ig nem fejeződött be. Az újabb úrbéri egyezség megkötésének kísérlete 1851-ben a Fejér Megyei cs. és kir. Törvényszék előtt kezdődött. Tekintettel arra, hogy az egyezségre az úrbéri pátens megjelenéséig (1853) nem került sor, az újabb tárgyalások 1856 májusában a