Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

Javadalmi földeket biztosított az uradalom a mezőváros jegyzőjének, a római katolikus egyháznak és a református felekezetnek. A katolikus lelkész 73 hold és 1010 négyszögöllel, a katolikus iskolamester 12 hold 728 négyszögöllel, a református prédikátor 32 hold és 508 négyszögöllel rendelkezett. A mezőváros jegyzőjének javadalmi földjeit 16 hold és 614 négyszögöl jelentette.

88 Rendezettebbé vált a XIX. század középére az oktatás és a tanítók jövedelme. 1841-ben a katolikus iskoláskorú gyermekek száma 109. Télen azonban lényegesen többen, 135-en látogatták az iskolát. Nyáron, a tavaszi munkák megkezdésének hatására jelentősen csökkent a tanulók száma, mindössze 28-an (12 fiú és 16 leány) vett részt az oktatásban. A tanító, akit a földesúr nevezett ki, 4 öl fát kapott a községtől, a házaspároktól 1 1/4 véka kétszerest (búza és rozs keveréke) és 30 krajcárt. A segédtanító évi fizetése 40 forint volt, ellátását az iskolamester biztosította. Magyar és német nyelven tanítottak hittant, írást, olvasást és számtant. Felügyelőjük a helyi plébános és a kerületi esperes volt. A református iskolát télen 163 tanköteles látogatta, kevesebben, mint az iskoláskorúak létszáma (220 fő). Nyáron ugyanazt tapasztaljuk, mint a katolikus iskolában, 5 fiú és 7 leány jelent meg rendszeresen. Segédtanítót csupán a téli hónapokban alkalmaztak, erre az időszakra 60 forintot és ellátást kapott. A rektor jövedelme a református felekezettől: 30 forint, 30 pozsonyi mérő kétszeres s minden tanuló gyermektől 1 véka zab, 1 tyúk, 19 krajcár és 1 öl fa. A reforformátus iskola oktatási nyelve a magyar, általánosabb képzést adtak tanulóiknak, mint a katolikusok, ugyanis a hittan, számtan, olvasás és írás mellett földrajzot és természettudományi alapismereteket is oktattak.

89 A polgári forradalom előtti esztendők az úrbéri perek sorát eredményezték. Cziráky Antal az 1836. évi országgyűlés végzése után, 1840-ben megkezdte a közös legelő elkülönítését. A földesúr utasítását, Heringh Ignác uradalmi ügyvéd közvetítette az úrbéresekhez. Az 1840. szeptember 21-i úriszéken az úrbéresek képviselői az uradalom ajánlatát nem fogadták el. Kevésnek találták az egésztelek után felajánlott 10 hold legelőt. Sőt további kérelmet fogalmaztak meg: az elkülönítés ne csak a legelőre és rétekre, hanem a szántókra is terjedjen ki. A kérelmet azzal indokolták: „hogy a község az őtet illető közös legeilőjire, rétjeire és tarlóira leendő juthatás közben a Mgos (méltóságos) Uraság semmi némű földjein keresztül menni ne kénteleníthessen..."

90 Az úriszék előtt azon törekvésüket is összegezték, hogy az elkülönítendő legelő területébe számítsák be az uradalom által időközben elfoglalt területeket; a földesúri angol, fácános és szőlőskert területét, az új szőlőhegyet, a szedreskertet és a 4 esztendeje ültetett erdőrészt. Az úrbéri per