Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

1848-ig nem fejeződött be, eredménye abban összegezhető, hogy elkészült a mezőváros határának mérnöki felmérése, elkészültek a térképek és a „Lovasberényi határ úrbéres tartalmai" címen egybeszerkesztett úrbéri állománykönyv.

91 A polgári forradalom és szabadságharc időszaka Az uradalmi és a jobbágyok használatában levő földek elkülönítése az 1840-es évek elejétől feszültségben tartotta a mezőváros lakosságát. 18461847 telén újabb feszültségforrással bővült a helyi társadalom: a rossz gabona- és burgonyatermés hatására éhínség tört ki Lovasberényben is. A megélhetési gondok különösen a zselléreket sújtották, azt a földművelésből élő réteget, amelyet az úrbéres viszonyok a társadalom perifériájára kényszerítettek. Súlyos helyzetüket megértve az uradalom 300 pozsonyi mérő gabona kiosztására tett ígéretet (a gabonát a lovasberényi és a nadapi ínségesek között tervezték felosztani).

92 Konfliktusoktól terhes helyzetben érkezett Lovasberénybe a pesti forradalom híre, majd a március 19-e utáni napokban a jobbágyfelszabadításról, a robot és az egyházi tized eltörléséről szóló törvénytervezet. A telkes jobbágyok a pozsonyi országgyűlés törvénytervezeteit lelkesedéssel fogadták. Azonban a zsellérek, akiket a törvénytervezet kizárt a föld tulajdonjogából, elkeseredett véleményüknek adtak hangot. A polgári korszak küszöbét föld nélkül, üres kézzel lépték át. Különösen azon zsellérek zúgolódtak, akiket az uradalom tiszttartói mozdítottak ki telki állományukból. Ugyanis „önkényesen elvették több jobbágy telkét", s az elvett területeket „önkényesen" másoknak adták. A jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk hatására „ősi vagyonukat" követelték. Az uradalom és a tegnapi jobbágyok között az ellentétek nem a földeket illetően mélyültek el, hanem az erdőhasználat és a vadászat kérdésében. 1848 tavaszán még úrrá lett az uradalom az ellentéteken, meg tudta fékezni a tilos vadászatot és az erdőpusztítását. Nem késleltette a nemzeti őrseregről alkotott törvénycikk végrehajtását, a nemzetőr-képességgel rendelkezők összeírását a válsággal fenyegető közhangulat. Március végén, április elején 351 nemzetőrt írtak össze. A törvényben meghatározott feltételekkel - féltelek, évi 100 forint jövedelem - rendelkezőkből szervezett nemzetőrség a vagyon- és közbiztonság feladatait látta el.

93 A nemesi közgyűlést felváltó testület, a megyei bizottmány tagjává választották a református tanítót, Kalmár Józsefet, a mezővárosi bírót és a