Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

tartozott, amelynek tagjai katonai, hadiszállítói szolgálataikkal a törökellenes felszabadító háborúban nemcsak érdemeket, hanem jelentős anyagi javakat is szereztek, és sorra a magyarországi új földesurak sorába lépve az uralkodó támaszai lettek. Lovasberény a Rákóczi-szabadságharc idején A XVIII. század elején fellobbanó magyar-osztrák ellentétek Lovasberényben sajátos tartalmat kaptak. Az új földesúr, az uralkodó, I. Lipót szolgálatába lépett tábornok és a református magyar lakosság konfliktusa nemcsak nemzeti, vallási tartalmat fejezett ki, hanem a földesúri, a katonai terhek elleni tiltakozást is. Fejér megye egyik jelentős települése 1701ben 1214 Ft adót fizetett. Kolossváry Mihály járásában összeírt 20 község közül az adót illetően az első helyen állt. A gazdasági gyarapodást bizonyító adatok közül figyelemre méltó, hogy jelentősen növelték szántóikat. 1702-ben 3000 magyar holdon vetettek gabonát és egyéb eleséget. A Rákóczi-szabadságharc időszakában ismét megtört a település fejlődése; az állami adóalap mennyisége alig egy évtized alatt több mint a felére csökkent. 1703-ban 526, 1711-ben 220 a dicák száma. A gazdasági teljesítőképesség zuhanása a lakosság létszámának apadásával párosult; az 1711. évi összesítés szerint a kuruc háborúban és a pestisben meghaltak száma 262 volt.

27 Lovasberény lakói a szabadságküzdelemben II. Rákóczi Ferenc mellett tettek hitet. Nemzeti érzelmüket akkor bizonyították, amikor Heister tábornok az osztrák hadak élén megindult Székesfehérvár bevételére. 1704 tavaszán a herényiek fegyvert ragadtak, felkeltek a város előterébe érkező labancok ellen. Sárkeresztesig jutottak, amikor a császáriak bevonultak Székesfehérvárra (1704. április 9.). Heister büntető expedíciót vezényelt Lovasberény be. A kurucokkal együttérző jobbágyait megbüntette, a református istentiszteleteket betiltatta, a templomot bezáratta, és elvette a lakosságtól. Három esztendőn át nem használhatták templomukat, ezen idő alatt a prédikátor házának udvarán nádból épített oratóriumban tartották az istentiszteletet. Földesúr és lakosság ellentéte az évek múltával sem oldódott. Sőt 1707-ben, amikor kuruc portyázó csapatok érkeztek Lovasberénybe, ismét birtokba vették a templomot.

28 „Történt azonban, hogy Haiszter ur Hitves Társával együtt Lovasberénben jött és megh tudván, hogy kemin parancsolattya ellen Templomot magoknak fel szabadították, igen megh haragudván reájuk, bosszankodott, és panaszkodott Generalisnenak, hogy mikippen eötet ezel a Tilalomnak által hágássával