Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

Az uradalom jövedelme: a kilencedből - 9 évi átlagot számolva - 279 mérő búza, 269 mérő kétszeres, 110 mérő rozs, 621 mérő zab. Borkilen­ced: 139 vödör, fele részben vörös, fele részben fehér. A szőlőhegy után kilenced jár, az úrbéri szolgáltatások a szokásosak. Az erdőn van makkol­tatás. Az allódiális földeken átlagosan terem 666 mérő búza, 154 mérő rozs. Az uradalmi kocsmák bérben vannak. (204) Ezt a birtokot a pálos rend feloszlatása után 243 154 forintra értékelték. József nádor ezért cserebirto­kokat ad, de ezenfelül még 100 000 forintot fizet. Az értéke így is több volt ennél. Az 1836. évi fényes beiktatás alkalmával felolvasott királyi ado­mányozó levél kiemeli, hogy hűséges szolgálata elismeréseképpen is adja neki ezt a birtokot. (205) József nádor 1825-29 közötti években felépítteti Pollack Mihállyal Alcsúton a pompás kastélyát, és ettől fogva Alcsút lesz az uradalom központja. Amikor 1819-ben átadják neki valóságosan az ura­dalmat, akkorra már némileg megváltozott az uradalom az 1816. évihez képest: ekkor a jobbágyok és zsellérek mellett feltüntetnek 15 lakót is, akik együttesen 167 házban laknak, birtokállományul pedig 222 hold (1 hold = 1100 négyszögöl) belsőséget, 246 hold szántót, 332 kaszás (1 ka­szásrét = 600 négyszögöl) rétet, a Patóhegyen 33, a Kishegyen pedig 229 hold szőlőterületet művelnek. (206) József nádor br. Lilién József tanácsát követve korszerűsíti birtokát. Erről egy helybeli szemtanú így emlékszik 1816-ban: „br. Lilién József, József fhg. plenipotentiarusa 1814-ben, a Domínium adminisztratorságá­ban pedig a Director, új manipulatziot szabott az ácsai árendás földek felől. Tudni illik, hogy a termésnek harmadát az uraság fogja venni. De még ezen felül a Földes Uraság Dominális uradalmi földjeit megnagyob­bítva, 240 holdat méretett ki minden vetőre ugyanannyit az úgynevezett Wechsel-Wírtschaft-gazdaságra, mind ezeknek kellett kitelni a régi Do­minális és a lakosok birtokában levő censualis (bérelt) földekből'\ (207) " E terhek kivitelezéséhez végrehajtatják az úrbérrendezést, az allódiális föl­deknek a jobbágyokétól való elkülönítését. Az 1826. évi megyei közgyűlé­sen az ácsai jobbágyok védelmére kirendelt megyei ügyész bemutatja a jobbágyoknak az uradalom elleni perét, amit a közgyűlés áttesz a megyei törvényszékhez, s 1828-ban megtörténik az elkülönítés. Ekkor részletesen felsorolják azokat a censualis földeket, amelyeket a jobbágy telkekhez csa­tolnak, vagy a legelőbe beszámítanak. Az átengedett földekért József ná­dor csak a szokott dézsmát kéri; az úrbarialis földek ugarját is ezentúl a jobbágyok külön használhatják legeltetésre; ezenfelül 50 úrbarialis és 7 7/8 extrasessionalis (nem jobbágy) telekre és 41 zsellértelekre számítva a közös legelőből az uradalom átenged a jobbágyságnakk 1023 holdat. A lakosok a bérelt földek egy részétől ilyen formán elesnek, de szabadon

Next

/
Oldalképek
Tartalom