Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

gazdálkodhatnak. Ebben előbbre vannak két évtizeddel a többi jobbá­gyoktól, így az alcsútiakkal szemben is, ahol csak 1859-ben történik meg az úrbérrendezés. (208) A jobbágyság ekkor részben, ha nem is teljesen fel­szabadul a robottól. A Lilién szerinti gazdálkodáshoz nem lehet használni mindenütt a ro­botmunkát, szakemberek kellenek a mürzthali tehenészetbe, a merinói juhászathoz, az állathízlaláshoz. Az uradalmat két számadó igazgatja. Az egyik Ácsán van tiszttartói címmel, aki az ácsai, az alcsúti, a Máriavölgy­ben levő összes mag, bor- és jószágállományról számadással tartozik, s az uradalmi pénztárt is vezeti. Mellette van még 1 számtartó, 1 kasznár, 1 ispán. Az uradalmat majorságokra osztják, ezek közül 3 van Ácsán. Ekkor alakítják ki a Bel-, az Uj- és a Fészermajort. A Belmajorhoz 351 holdat mérnek ki, s itt 6 nyomásos vetésforgót vezetnek be: 1. trágyázott ugar­részt, 2. repce-, 3. búza-, 4. bükkönyvetést magnak, ha éppen arra van szüksége az uradalomnak, vagy zöld takarmánynak, 5. ezután kétszeri szántásba rozs, s végül 6. bükkönykeverék vagy zab kerül. Az Újmajorban 885 hold van 6 nyomás alatt, két külön vetésforgóban. A két major jószág­ereje állt 8 négyes ökörfogatból, 1 kettős lófogatból a gépek hajtására, 1 hármas lófogatból a ház körüli foglalkozásokra, s a hivatalos kirándulá­sokra. A munkaerőt 12 gyalogbéres szolgáltatja, s hozzájárul még ehhez a 80 urbariaüs telek, s a 3 házas zsellértelek robottartozása. Hogy a nagy átalakítások, beruházások utáni valami jövedelemhez is jussanak, intenzív juhászathoz kezdenek. A Fészermajorban 2000 vén ürüt hizlalnak; van itt Ácsán még 2278 anyajuh is; ehhez alkalmaznak 17 juhászbojtárt. A majorhoz hozzátartozik még 280 vonósmarha és 34 ló is. Az uradalom alkalmazottainak évi fizetést és nyugdíjat is ad. (209) Az uradalom a nyugdíjat az I. világháború közepéig folyósítja, amikor is átadja a gazdálkodást Grósz József nagybérlőnek; ekkor a családtagok tartják el a kiszolgált öreg munkásokat. Az OMBI bevezetése után megint kapnak a gazdasági cselédek valami kicsiny társadalmi biztosítási össze­get/ 210 ) Ha sokat is jelentett a falunak ez a korai úrbérrendezés, teljes felszaba­dulást a jobbágyságnak csak az 1848. év hozott. A zsellérség még inkább kiszolgáltatott helyzetben volt. De egy újabb tanulmány - a zsellérek életét vizsgálva - nem tartja helyzetüket olyan elesettnek, amint eddig gondolták. 1828-1864 között - ekkorra fejeződik be Fejér megyében az úrbérrendezés - Ácsán van 42 házas és 52 hazátlan zsellér. A 42 házas zsellér közül 28-nak van 6/8-3 6/8 pozsonyi mérő területű szőleje, az 52 hazátlan zsellér közül pedig 22-nek 3/8-3 6/8 pozsonyi mérő szőlőterülete. Acsa ezenkívül beletartozik Fejér megye szőlőövezetének 30 helysége

Next

/
Oldalképek
Tartalom