Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

József nádor Vértesacsa földesura 1816-ban József nádor bérbe veszi 10 évre az ácsai uradalmat a vallásalaptól. Az uradalom központja még Acsa (caput bonorum)! Ekkor újabb leírást találunk a falu, s az uradalom helyzetéről. Először is számba veszik az uradalmi épületeket, gazdasági házakat: van 1 vendégfogadó (mindmáig megmaradt italbolt épülete) melléképületeivel, azután ott van még mindig a Lovasberényi úton, a falutól 1/2 órára levő „Lebuj" vendégfogadóház (a fuvarosok, utasok számára beszálló épület); azután a zsidóház melléképületeivel, a jószágkormányzói lakás tartozékaival, a kasznárház, a vadászház, pintérház, a hajdúk lakásául szolgáló két ház, ispánház, a pálinkafőző, a 800 mérő gabona tárolására való csűr, a juhász háza istállókkal, egy pajta (Schüttkasten), az uradalmi pince, a plébánia épülete, az iskolai épület, a templom, s mindezekről részletes leírást adnak, fel is értékelve őket. A faluban a korábbi 1768. évi 49 jobbágy telekkel szemben most már 80 van, a telkeken (név szerint felsorolt) 167 jobbágy él, akik közül féltelkes 152, negyedtelkes 15, zsellér pedig 35. Az úrbérrendezéskor a telkeket a III. osztályba sorolták, azaz egy egész telekhez 22 hold szántóföld és 12 hold rét tartozott. Ekkor az 1789. évi urbariális regulatió szerint a földek művelési ágainak a megoszlása a jobbágyoknál: belsőség: 153 2/8 hold 32 négyszögöl káposzta- és kenderföld: 63 hold 7 négyszögöl kukoricaföld: 174 7/8 hold 11 1/2 négyszögöl szántóföld: 2339 2/8 hold 59 négyszögöl rét: 401 3/8 hold 14 négyszögöl szőlő: 497 1/2 hold 55 négyszögöl legelő: 1605 4/8 hold 48 négyszögöl puszta: 25 4/8 hold 26 négyszögöl Az uradalom allódiális földjei: belsőség: 23 3/8 hold 107 négyszögöl kender- és káposztaföld: 44/8 hold 128 négyszögöl kukoricaföld: 51 3/4 hold 146 négyszögöl szántóföld: 2502 hold 4 négyszögöl kaszáló: 435 2/8 hold 28 négyszögöl legelő: 66 3/8 hold 48 négyszögöl erdő 569 hold 50 négyszögöl nádas 5 hold.