Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
és paraszt-örökös, 128 zsellér, 2 mesterember, 137 kisebb (1-12 éves) és 58 nagyobb (13-17) éves gyermek, akik 191 házban laknak. (197) A kamarai igazgatás alatt álló vallásalap-földesuraság idején a falu valójában földesúr nélkül élte a maga életét, mert az személytelen (jogi személy) volt. A kamara a 11 000 holdnyi birtokból csupán 600 holdat tartott meg saját kezelésben (Ácsán és Alcsúton), az egyik pusztán 900, a másik pusztán pedig 600 holdat adott ki bérbe. Ácsán a földeket a jobbágyok bérelték bizonyos bérösszegért (cenzusért). De az uradalom ez időben nagyon leromlott: trágyát nem kapott a föld, s így nem is adott többet 3-4 szemnyi termésnél; rét kevés volt, s az is elvadult; a nagy legelő közös volt a jobbágyokéival; számos állata nem volt az uradalomnak, az államosításnál ezeket részben a helybeli lakosok vették meg, részben Meszlényi Antal velencei földbirtokos. Csupán 4—5000 birka volt az egész jószág; mindenütt, ahol vetés nem volt, szabad volt a legeltetés; az erdők rossz állapotban voltak, nem volt bennük semmi szálfa, így szól róla egy későbbi leírás. (198) Azonban bizonyos, hogy a falu lakossága, a jobbágyság, de a zsellérség is nagyobb jövedelemhez jutott, hiszen már a pálosok idejében is kérték a földeket többször is bérbe. S ebben az időben a napóleoni háborúk dúlnak, amelynek a végén ott van a pénzromlás, de mezőgazdasági szempontból nagyon előnyös, gazdasági prosperitás következik be, a terményeknek nagyon magas ekkor az ára, s Acsa lakosai is bizonyos hasznot húznak belőle. A megyei közgyűlés előtt ez időben majdnem csak egy jajkiáltás van: Hetesi Mihályné Szabó Éva panaszkodik 1803-ban, hogy férje már hatodik éve katonáskodik, s az úriszéken tartott osztozkodáskor sógora jelentősen megrövidítette, s kéri a vagyon arányos elosztását. (199) A község gazdaságilag megerősödik, de lélekszámban többször visszaesik, különösen a gyermekbetegségek miatt: pl. 1782-ben (csak katolikus) 64 gyermek, 1795-ben 8 felnőtt mellett 88 tíz év alatti gyermek halt meg. (200) A diftéria és a himlő szedi a gyermekek közül a maga áldozatát. A himlő elleni védőoltás csak az 1800-as évek elején kezd elterjedni, amikor is az állami, egyházi összefogás egyaránt azon van, hogy a védőoltás elterjedjen, de Ácsán 1816-ban nincsen orvos (Chirurgus), hogy elvégezze azt. (201) 1800-ban a kamarai gazdálkodás idejében megkísérlik az ácsai patak szabályozását, s keresnek lehetőséget vízimalom építésére is. (202) A vallásalap, mint kegyúr 1794-ben a hosszú régi plébánia helyett új, nagyméretű plébániát épít, amely az 1950-es évek elejéig megmaradt; ekkorra a vízáradásoktól már annyira megrongálódott, hogy újat kellett építeni. (203)
