Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

összesen 7627 5/8 hold föld. Van 49 egész telek, s lakik itt még 11 házas és 35 hazátlan zsellér, összesen 150 házban. A három erdő az „AH Haraszt"-, „Fasma"- és a „Csaplár"-dűlőkben volt. A földekből allódiális használatban, megművelésben volt 484 4/8 hold szántó 3 nyomásban, s őszit, tavaszit vetettek bele, ill. ugar volt. Az uradalmi kaszáló 307 2/8 holdat tett ki. A bevétel a kilencedből: 84 mérő búza, 96 mérő kétszeres, 106 mérő rozs, 102 mérő árpa, 256 mérő zab, 170 mérő kukorica, 300 font kender, 2000 db káposzta, 333 vödör bor, 60 kas méh. A juhászatból 732 Ft 31 dénár volt a bevétel. A 7 4/8 hold saját kezelésben levő szőlő hozama 160 cseber bor. Összes bevétel évenként 7591 Ft és 54 krajcár. Az uradalom épületeit így sorolják fel: uradalmi ház, hajdúház, kasznárház, svájcerház (tehenészet), mezőőr háza, magtár, pince, présház, kovácsház, juhászház, vendégfogadó. Az egész birtokot 243 154 forint 54 krajcárra értékelték. Ekkor egy érdekes feljegyzést találunk az iratok között. Egy néhány évvel ezelőtt Vál felé a földrengés következtében egy tó keletkezett, amelyben halakat tenyésztettek. A falu ezen geodéziai formálódása az 1763. évben történhetett, amikor Komáromban, Móron s Fehérváron is nagy földrengések voltak. Ez a tó jelenleg már nincsen meg, lecsapolták.

(191) II. József idejében megtörténik az első pontos állami összeírás is. Az egyházi, parochiális, canonica visitációs látogatások összeírása mellett voltak korábban is állami összeírások a faluról, de nem teljesek. így

(192) az 1696. évi országos és az 1701. évi kamarai felértékeléskor a felnőtt lakosságról robot szempontjából történt összeírás csak sejtette a lakosság számát/

1935 Az 1721. évi vallási összeírás csak a protestánsokra terjedt ki és az is csak általánosságban/

1945 Az ugyanez évi általános összeírást a pragmatica sanctio korában sem lehet megbízhatóan pontosnak mondani. Hiányosságát mi sem mutatja jobban, mint pl. az összes curiális nemes falvakat, így Ácsát is kihagyták Fejér megyében az összeírásból/

1955 Az egyházi összeírások vallásügyi szempontból történtek. Az 1774/75. évi dicalis (adó) összeírás is csak az ország gazdasági, katonai erejének lehetőségeit mérte föl. Ekkor van a faluban 42 ökör, 113 tehén, 11 tinó, 7 borjú, 210 (!) ló, 121 sertés, 138 harmadosztályú ház. 1008 hold szántó, 521 kaszás rét, 182 kapás szőlő, mind-mind olyan adatfeltüntetés, ami az egy évtized múlva történő pálos rend feloszlatásakor rögzített adatoknak gyökeresen ellentmond/

1965 Különben is a 127 jobbágy, 17 tizenhat éven felüli fiú, 5 tizenhat éven felüli leány, 1 testvér (?), 5 zsellér, 6 lakó, 5 szolga, 4 szolgáló, 5 kézműves mellett nem szól semmit az asszonyokról, kiskorúakról. 1784/1787. évi összeíráskor a falu lakossága 1195 fő. 232 család; van a faluban 2 papi személy, 12 nemesi rendből való, 147 jobbágy, 123 polgár-