Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
Minden szőlő után 1 kappan lesz a hegyvám; a szőlőkről mindenki „levelet" kap, s ha valakinek más írásbeli bizonyságra lesz szüksége (adásvétel, csere stb.), az uraságnál tartozik illendő módon jelentkezni. Ha valaki házát, vagy kertjét el akarja adni, köteles azt a földesúrnak jelenteni a vételárnak elvesztése terhe alatt. A 3 szabad év elteltével tizeddel és kilenceddel tartoznak az itt lakókhoz hasonlóan. Halászat és vadászat 40 forint büntetés terhe alatt tilos, hasonlóképpen az erdő használata is az uraság engedélye nélkül. Az egész falu 4 hosszú fuvart ad évente 20^40 mérföld távolságra. Évente 4-szer hajtókát és puskásokat is kell adni a hajtáshoz és a vadászathoz. A falu szőlőpásztort köteles fogadni. Nem szabad a marhát a tilosba hajtani a szokásos büntetések terhe alatt, de ezenfelül a kárt is meg kell fizetni. A 3 szabad év elteltével eképpen adóznak: az egész telek után 12, a féltelek utána 6, a negyedtelek után 3 forintot, a zsellér pedig 1 forint 50 dénárt fizet; az egész telek után 12, a féltelek után 6, a negyedtelek után 3 nap, a zsellér pedig 2 nap robotot tartozik teljesíteni. A robot felhasználása az uradalomtól függ; a censust Keresztelő Szent János és Újév napján kötelesek fizetni. A mészárszék egyedül az uradalmat illeti. Szent György-naptól Szent Mihály-napig bort és sört az uraság „kocsmái", egyébként pedig a falu, de sört és pálinkát mindig csak az uradalom árulhat. Kötelesek békében és egyetértésben élni, a falu csak 4 forintig mondhat ki büntetést, hogy megakadályoztassanak egymás tönkretételében és egymást el ne űzzék. A bevándorló németek rajnai frankok (ex Franconia, Francones) s Trierből, Mainzból, Heidelbergből valók, akik a XIV. Lajossal folytatott háborúk pusztítása miatt hagyták el hazájukat. (m) 1724-ben Sigray Borbála bejelenti, hogy Ácsára 32 gazdából álló német jobbágyságot hozott, s kéri a megyét, 4 évig mentesítsék őket a közterhek alól. (113) Az 1724. okt. 11-i megyei közgyűlés 50 forint adóhátralékát elengedi a falunak, mert a jég elverte a határukat. Az 1727. dec. 10-i közgyűlés pedig Csór, Acsa, Nadap, Adony és Etyek helységekbe újonnan települt jobbágyoknak még egy szabad évet engedélyez siralmas helyzetükre való tekintettel/ 114 ) A falu gazdasági állapota nagyon nehéz ezekben az években. 1729. okt. 30-án Hagymássy Kristóf, Sigray Borbála intézője kérelmezi úrnője nevében, hogy helyezzék át a kihelyezett katonák közül a zászlótartót, akinek „az Kvártilja az nyomorult Ácsára assignáltatott" (rendeltetett), mert ott az „ennyihányka koldosforma együgyű jobbágy" torkig van adósággal, s alkalmas hely sincs számára, s az a pár német jobbágy pedig, ha kényszerítik őket, pusztán találják a helyüket. (115)
