Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
A magukkal vitt tervezet szerint a pálosok megtartják őket nemesi szabadságukban és ilyen voltukban őket megvédelmezik. Ezért a pálosoknak évi bért fizetnek; a pálosok meghagyják nekik református parókiájukat, templomukat, iskolájukat, tanítójukat (mesterüket), harangjukat, s ezt a megye előtt is megerősítik: „amint fogadta Páter Generális Uram eő Nagysága és a Szent Szerzet". Meg is egyeztek a pálosokkal ezen az alapon, akiknek évenkint tizedet és 300 forintot fognak fizetni Alcsúttal együtt. (96) Ekkor Újvári döntő lépésre határozta el magát: a haditanácstól katonai segítséget kért; ez a székesfehérvári katonai parancsnokot utasította, hogy Újvárinak adjon katonai segítséget engedetlen alattvalóival szemben a zavargások megelőzése érdekében. (97) Újvári a királytól is védlevelet kért, s ezt a kancellária 1715. jún. 6-án ki is állította. (98) Ezeknek a birtokábanújvári megérkezett Ácsára, ahol a lakosok, amikor Verébről a jezsuitáktól tartott miséről visszatért, szembeszálltak vele és az alcsútiakkal együtt megölték. (99) A király a nádoron keresztül a gyilkosok példás megbüntetését rendelte el. A szabadságharc láza még alig csillapodott le. A királyi védlevél semmibevételével a felségsértés bűnét is elkövették a lakosok, akik akkor a sok megalázástól felhevült állapotukban mindezzel nem törődtek/ 100 ) A megyei törvényszék elrettentő ítéletet hozott: a két falu 58 családfőjéből 18-at, köztük 4 ácsait, halálra ítélt, s 4 alcsútin, mint főbűnösökön az ítéletet kegyetlen megcsigázással, lófarokhoz kötve Székesfehérvárról a helyszínre hurcolással, kerékbetöréssel, felnégyeléssel végre is hajtották. A négy ácsai: Bodor János, Molnár István, Verebi István és Kerepes Mihály félévi bebörtönzés után Újváriné kérésére kegyelmet nyert a királytól azzal, hogy engedelmességet fogadtak földesuruknak. Öt ácsainak, akik Újvári lakásánál akkor „mutogatták" magukat, megbélyegzés lett a része. A megye pedig az egész falut örökös szolgaságra ítélte Alcsúttal együtt. (101) A falu kuriális jellegének az elvesztése súlyosan érintette Újvárinét is, mert a nemesi jellegű faluból több jövedelme volt, a lakosoknak nem kellett jobbágyadót fizetni. Ezért Pálffy Miklós nádor kérésére elrendeli a falu kuriális jellegének a visszaállítását/ 102 ) Közben a lakosok a jobbágyadót fizették, de 1719-ben 1 1/2 pozsonyi mérő kétszeressel hátralékban maradtak/ 103 ) A megye végül is kivette a falut a jobbágy telkek közül és a taxás (bérlő) nemesek közé helyezte. (104) A hagyomány egy Pató nevű egyént tartott a felkelők vezetőjének, de az elítéltek között nem volt Pató nevű egyén. A Patóhegy valószínűleg egy az akkori szőlőhegyen élt Pató nevezetű embertől kapta a nevét; a környéken több ilyen nevű ember élt ekkor/ 105) A falu lakossága a gyilkosság miatti megtorlástól félve szétrebben. Fejér megye tisztviselői 1722.
