Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
sógorával, Újvári Imre kancelláriai tisztviselővel megegyezve maguknak kérik birtokul Ácsát és Alcsútot, amely gyalázatos tette miatt Sándor Istvánt felesége, br. Nadányi Borbála is sok ízben megdorgálta. Az adománylevél alapján a győri káptalan őket gyorsan, 1696. nov. 9-én a birtokba beiktatta, amikor is kis híja, hogy Sándor Istvánt meg nem ölték; a beiktatásnak az acsaiak nevében Végh Pál és Rostás István ellene mondottak. (56) A nádori adományozó levél szerint (1696. nov. 7.) a két faluban nincsen több 32 portánál (csak ilyen nagyságú birtokra terjedt ki a nádor adományozó joga), s ezeknek ember emlékezete óta nem volt tényleges földesura. (57) Acsa nemessége kérésére és a kancellária rendelete alapján Albert István szolgabíró és Eölbei Péter esküdt felkeresik Huszár István pálos priort előbb Győrött, majd Pesten, s kérték tőle az elhurcolt nemesek szabadon bocsátását, majd azt jelentik a megyének, hogy azt a választ kapták a priortól: az acsaiak adják meg először a dézsmát, s azután keresség a nemességüket; ha pedig nem, 100 dragonyossal megy rájuk, s a foglyokat sem engedi szabadon generálisa parancsolat nélkül. (58) így Fejér megye 1696. dec. 31-én a pálosok iránti engedelmességre és fizetésre hívja fel az acsaiakat. (59) Az acsaiak birtoklásuk igazának a tudatában, de benső lelkiségtől is indíttatva 1697-ben helyreállíttatják Édes Mihály kőművessel Rostás Mihály és Végh Pál bírósága idején a templomot, (60) s ez évben új megbízottjukkal, Posgay Ádámmal bemutattatják Alcsút, Felcsút, Acsa és Kajászószentpéter nemesi nevében az eredeti okleveleiket, hogy ezek a birtokok őket illetik. C61) De Malechich pálos prior a királyi rendelkezés birtokában mind ezt, mind pedig az Újváriék számára történő nádori adományozást, hasonlóképpen a lakosokkal kötött korábbi megállapodást is figyelmen kívül hagyva, - hogy ti. megelégszenek évi 8 ill. 12 forint bérösszeggel, - teljesen jobbágyoknak tekintik az acsaiakat, s 1698 húsvétján Ácsát (Alcsúttal, Kajászószentpéterrel, Vért- és Szentgyörgypusztákkal együtt) bérbe adja 10 évre, br. Kurtz Ignácz János budai kamarai adminisztrátornak. A szerződés értelmében Kurtz allodiális épületeket emeltethet, a szétszóródott jobbágyokat összegyűjti, a pusztákat benépesíti, a jobbágyokat az urbáriumra szoktatja, s azokat a bérlet végén a pálos rendháznak átadja. (62) Kurtz nagyon megterheli a falut: magától Ácsától évi 200 forintot, ezen felül tyúkokat, ludakat, tojást stb. követel, s még földjüket is kétszeresen megdézsmálja (ti. a tizedet és a kilencedet is behajtja.) (63) De a falunak még a kamara felé is adót kell fizetni, 1697-ben 169 forint és 30 krajcárt, 1698-ban 400 forint 30 krajcárt, 1699-ben 21 ökröt. (64) Azután még gr. Heister Lovasberény új földesura is, akinek 1699-ben történő beiktatásánál ott vannak Acsa részéről Erdélyi János, Pap Gergely és Borissza János is (65) , 500 forintot követel tőlük bizonytalan hovatartozandóságú földek
