Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
művelése miatt. Ezért az acsaiak keservesen panaszkodnak a megyénél Kurtz ellen. A megye (1699. okt. 13-án) felhívja Kurtz figyelmét arra, hogy a szolgáltatásoknál figyelembe kellett volna vennie, hogy a falu saját gazdaságát illetően - amelyből maguk is élnek - meg ne fojtassék, s legyen ereje a közös terhek hordozására is. A pálosoknál is panaszkodnak, akiktől 1700. szept. 24-i levelükben kétségbeesetten kérdik, hogy mikor szabadítják meg őket Kurtz bérletétől. (66) Kurtz 1701 elején visszalépett a bérlettől, s 1701. május 3-án a falu megegyezést köt a pálosokkal, hogy adnak a tized és a robot fejében bérképpen évi 100 tallért, s közösen még 30 icce vajat. (67) Közben a szőlőhegyen szabadon folyik a munka: a hegyközségnek bizonyos autonómiája van. így a problémák ellenére Rostás Mihály özvegye eladja szőlejét sógorának, a Csákvárról származó Varjas Szabó Mihálynak 15 tallérért; a szerződés egyik aláírója Légrádi Miskolczi Mihály iskolamester. (68) A pálosok 1701. júl. l-jén kérik a nádori adomány megsemmisítését, mivel a birtok több 32 teleknél, amit a nádor meg is tesz, de ugyanekkor ő is kéri a pálosoktól birtokjogosultságuk igazolását/ 69 ) 1701. júl. 8-án Csúzy Zsigmond pálos prior eltiltja a megye közgyűlésén a lovasberényieket Acsa területének használatától/ 70 ) Acsa 1701. júl. 1-jei kimutatás szerint 270 és 3/4 dica után 527 Ft és 94 dénár adót fizetett, s a járás 20 községe kötött adónagyság tekintetében a 7. helyen állt/ 71) A lakosok közben folytatják nemességük elismertetéséért a küzdelmet. 1701. nov. 3-án a nádor parancsára a váci káptalan végeztet tanúvallomásokat: Acsa lakói csak protekcionális leveleiket tudják felmutatni/ 72 ) Közben Újvári Imre, aki Sándor István halála után gyermekeitől, Istvántól és Judittól birtokrészüket megvette, hasonlóképpen harcol a birtokért. Kérésére 1701. dec. 2-án I. Lipót az újjászerzeményi bizottság elé idézi a pálosokat és Acsa lakóit, hogy a köztük levő vita tisztázására 1702. jan. 10-én jelenjenek meg Bécsben igazoló okmányaikkal/ 73 ) (Ezt a parancsot jan. 9-én a megye közgyűlésén ki is hirdetik.) (74) S 1702. aug. 9-én I. Lipót Acsa és Alcsút falvakat királyi és fegyverjog alapján 30 éves hűséges szolgálatáért 5000 forint lefizetése után férfiágon, 10 000 forintért pedig női ágon való örökösödéssel Újvári Imrének adja. Az adományozó levélben a kamara jótáll azért, hogy a birtokban őt a pálosok és minden más ellen a kincstárt kivéve - megvédelmezi/ 75 ) Újvári a falunak 1696-ban megtapasztalt ellenállásától félve magához akarja csalogatni a falu egy részét, evégből Szent Mihály napja után Budára hívta Somody Istvánt, Gémessy Lőrincet, Borsos Andrást, Rostás Andrást, s nekik minden szolgáltatás alól való felszabadíttatásukat megígérte, ha békességesen bevezetik Ácsára/ 76)
