Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

földművesszövetkezet, amelynek tagjai 15 forint részjeggyel járultak hozzá a társulás alaptőkéjéhez. A szövetkezetnek egy kiskereskedelmi üzlete és két traktora volt 1946 végén. 1949-ben a Hangya- és a Földművesszövetkezet közös gazdálkodásra léptek, egyesültek. 1947 elején Nádasdy Ferencné a helyi fűrészüzem további üzemeltetéséhez iparengedélyének a meghosszabbítását kérte. A kérelmező szerint a Gatter-néven üzemelő malomra nagy szükség van, mert a közelben más hasonló fafeldolgozó üzem nincs. A község véleményezése szintén Nádasdyné kérelmét támasztotta alá, megerősítve azzal, hogy a téglagyár és a tőzegtelep faanyagának az állandó pótlása miatt is szükséges a fűrésztelep fenntartása. 1946. április 11-én sor került a községben a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSz) helyi csoportjának alakuló közgyűlésére. A szervezetnek 210 tagja volt 1946 végén.

(86) 1947. február 6-án újjáválasztották a községi nemzeti bizottságot. Á bizottság elnöke Bognár János, a titkára Király Lajos lett. A bizottság az elöljárósággal egyetértésben még ez évben a Földművelésügyi Minisztériumhoz fordult azzal a kéréssel, hogy a volt Nádasdy birtokhoz tartozó és a Szivattyúház melletti Ősi fácános erdejét a községnek juttassa. Az Állami Erdőfelügyelőség az említett 84 kat. holdnyi területet Nádasdladány községnek átadta, de azzal a feltétellel, hogy a község azt továbbra is csak erdőként kezelheti.

(87) Az 1947. évi választásokon Nádasdladányban az FKGP-ra 377 fő, az SzDP-re 301, az MKP-ra 203, a Balogh pártra 39, a Keresztény Női Táborra és az NPP-ra egyaránt 13-13 és a Radikális Pártra 5 fő szavazott.

(88) A nyilvánosságra hozott eredmények között csak a Nemzeti Parasztpártra leadott csekély számú szavazat volt a feltűnő. 1948. február végén a községi képviselő-testület a tiszai árvízkárosultak megsegítésére 100 forint segélyt szavazott meg. Ugyanezen a közgyűlésen egy 1848-as emlékmű felállításáról is tárgyalt a testület. A községi nemzeti bizottságot kérte fel, hogy az emlékmű ügyében a vármegyei bizottságnál járjon el. 1949-ben sor került a tőzegtelep államosítására. A megyei földhivatal leltári jegyzőkönyve szerint a bánya 57 kat. holdon terült el, és a fő eszköztárához 1 műhely, 1 istálló, 1 mázsaház, 1 transzformátorház továbbá a 15 km hosszú, 600 mm-es nyomtávú iparvasút, ehhez 1 vasúti lerakodó tartozott. A tőzegtelep a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium alárendeltségében, Tőzegkitermelő Nemzeti Vállalat néven, 200 feletti munkaerőlétszámmal folytatta a termelést 1949-ben. A tanácsválasztásokkal - 1950. október 26-tól - megkezdte közigazgatási tevékenységét a községi tanács és a végrehajtó bizottság. Nádasd-