Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

ladányban a póttagokkal együtt 46 tanácstagot és 7 V. B. tagot választottak meg. A tanácsi munkával megbízott 40 nádasdladány i, 9 ilonapusztai és 3 öreghegyi lakos közül 34 földműves, 12 ipari munkás, 5 közalkalmazott és 1 kisiparos volt. A tanácsi testületben a későbbiek során is megmaradt a V. B. tagok száma, de a tanácstagok számát 26-ra emelték. 1950-től 1970-ig a következő személyek voltak Nádasdladány Községi Tanácsának a vezetői. Tanácselnökök: Zsédely István, Márkus János, Péter István, Régi Ferenc és Csáktornyai József. A végrehajtó bizottság titkárai: Szirovicza Zoltán, Varga Béla, Péter István, Zoltai István és Varga Miklós.

(89) 1950 és 1956 között a begyűjtéssel és a békekölcsönnel kapcsolatos gondok foglalkoztatták leginkább a községi tanács testületét. A község lakóitól sok panasz érkezett a szakigazgatási szervhez a beszolgáltatás nyomasztó terhei miatt. 1951 augusztusában az előírt 1200 q kenyérgabonabeszolgáltatás 40%-át tudta csak teljesíteni az új termésből a lakosság. Hasonló volt a helyzet a tej- és az élőállat-beadással, a központilag megállapított mennyiségnek a 40-50%-át tudta produkálni a falu. Nagy terhet jelentett a békekölcsön állandó jegyeztetése is. Csak a VI. békekölcsönből 38 család jegyzett 3800 forint értékben, de ebből csak 2770 forint került befizetésre. Ennek nagy részét némi ráhatásra a tanácstagok teljesítették. „Az 1-2 holdas gazdák nem tettek eleget a gabonavetési kötelezettségüknek" - olvashatjuk az 1955. évi jelentésben. A termelőkedv erős csökkenésére a magyarázatot a mértéktelen beszolgáltatás adta meg az 1950-es években. A község területe 4600 kat. hold körül mozgott 1950 és 1970 között, ebből 1888 kat. hold szántóművelés alá esett 1956 elején. Kenyérgabonát 1080 kat. holdon, árpát 149 kat. holdon, kukoricát 422 kat. holdon termesztettek. A bevetett területek nagyságára és a növényféleségekre vonatkozóan több forrás szolgál az 1950-es évek első feléből, de ezekben a beszolgáltatás okozta kényszerűség miatt esetenként nem a valós adatokat tüntették fel. Az ilyen jóindulatú „elírások" alkalmanként kis terhet vettek le a parasztság válláról.

(90) A község állatállománya is jelentősen csökkent: 1962-ben 266 szarvasmarhát, 62 lovat, 1194 sertést és 10 szamarat jegyeztek fel. Ez a szám 4 évvel később sem változott lényegesen, viszont az 1966-ban elvégzett állatösszeírás a már említett állatfajtákon kívül 26 000 baromfit és 54 méhcsaládot is rögzített. Az állategészségügyi szolgálatot Poszmik Imre körállatorvos látta el az 1950-es évektől. Az állatállomány csökkenését több ok is magyarázza. A termelőszövetkezet az állatok elhelyezését és ellátását kezdetben nem tudta megoldani, az egyéni gazdálkodók többsége pedig a takarmányozás gondjai miatt hagyott fel az állattartással. A termelőszövetkezet a legelőterületet átvette a