Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

A községi földigénylő bizottság irányításával májusban megindult a földreform végrehajtása. 1945 júniusában Nádasdy Ferenc örököseinek tulajdonából 2668 kat. hold földet jelölt ki a bizottság az összeírt 283 igényjogosult kielégítésére. A földreform során a helybeliek között 929 kat. holdat osztottak ki, községi kezelésbe került 674 kat. hold, állami tulajdonba vettek 811 kat. holdat, és 76 házhelynek 54 kat. holdat mértek ki. Jenő község határába került át további 60 kat. hold és Sárkeszi községhez 66 kat. holdas terület.

(85) A földosztás nem oldotta meg a falu lakóinak anyagi gondjait. 1945 végén több olyan család jelentkezett, aki hajlandó lett volna más településre, az életkörülményeinek javítása céljából, átköltözni. A földművelés mellett jövedelemforrást a közeli Inota és Pét ipari üzemei, valamint megindulásuk után a helyi vállalatok jelentettek. A tőzegtelep a Székesfehérvári Kisgazdák Szövetkezetének a kezelésében 30 főt foglalkoztatott 1946-ban, majd 1947-ben a Magyar Állami Erdőgazdaság vette át az üzemet. Ugyanebben az évben egy újabb bánya kezdte meg 30 fővel a termelést Rétipusztán. Ugyancsak a székesfehérvári szövetkezet bérleményeként üzemelt a téglagyár, amelynek évi termelése 1946-ban elérte a 2 millió darabot. A Hangya szövetkezet 2 magánkereskedéssel folytatta a működését 1945-ben. Ugyancsak 1945-ben újjáalakult a községi képviselő-testület, és megválasztották az új elöljáróságot. A testületbe a helyi pártszervezetek delegáltak képviselőket. 1945-ben körjegyzővé Németh Jánost, segéd jegyzővé Szabó Lajost és községi bíróvá Bozsa Lajost választották meg. 1946 és 1950 között Szabó József, Tremkó György és Zimmermann Ferenc voltak a falu körjegyzői. 1947-ben Berki József bíró évi fizetését 2040 forintban, Tuner Lajos helyettes bíróét 500, ugyanekkor a községi tanítók járadékát 2560 forintban állapították meg. Sok vita forrása volt a gazdátlanná vált Nádasdy kastély hasznosítása az 1940-es évek második felétől. 1946-ban az épület a Hajósok és Vasutasok Szakszervezetének a használatába került, majd egy évvel később a Központi Textilgyár megbízottai vették át a Szakszervezeti Tanács jóváhagyásával. 1949-ben a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) helyi szervezetének, a Tőzegkitermelő Vállalatnak és a rendőrőrs tagjainak utalta ki a kastély helyiségeit a községi elöljáróság. A későbbiek során is több gazdája volt épületnek, ennek törvényszerűen az épület elhanyagolása lett a következménye. 1946-ban Hunor és Magyar Vadásztársaság néven megalakult a nádasdladányi vadásztársaság, amelynek az elnöke Bozsa Lajos lett. Ugyancsak 1946-ban 25 taggal és Halmi József vezetésével megkezdte működését a