Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

maradt, míg a másiknál a negyedik tanítói állás megszervezését kezdeményezte a Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság. 1908. szeptember 27-én egy kisdedóvoda átadására került sor, amelynek költségeit a Nádasdy család fedezte. Az intézmény, amelyet két esetben is más épületbe helyeztek át, 1933-ban szüntette meg a működését. Vezetője Szilágyi Julianna volt 1930 és 1933 között. Legközelebb csak az 1940-es évek második felében került sor óvoda létesítésére. Itt említjük meg Nádasdladány jeles szülötteit, ezek közül Madarász Flórist, aki 1872. július 16-án született a községben. Az irodalomtörténész 1895-től Székesfehérváron gimnáziumi tanárként dolgozott, majd Baján és Egerben is tanított. A nevét leginkább irodalomtörténeti tanulmányai, tankönyvei és színművei fémjelzik. Művei közül ismertebbek a „Vörösmarty és kora", „A tékozló fiú", a „Hajótörés". Madarász Flóris 1915. november 3-án halt meg Zircen. Hasonló jelentőségű pályát mondhat magáénak Czeglédy Sándor teológiai főiskolai tanár, aki 1883-ban szintén Nádasdladányban született. Az íróként és műfordítóként ismertté vált tanár Cegléden, lelkészként fejezte be pályafutását, és itt halt meg 1944-ben. Részben Czeglédi Sándor fordításában láttak napvilágot Magyarországon Kálvin János művei az 1910-es években, és 1924-ben ő fordította le a Bibliából az Újszövetséget. 1929 és 1931 között a Bibliai lexikon egyik szerkesztője volt. A II. világháború utáni évtizedek A község lakossága 1500 fő volt 1945. április 24-én. Egy jelentés szerint a front alatt 115 lakóépület vált lakhatatlanná. Ellátásra szorult a kiskorú gyermekekkel együtt 944 helyi lakos. A megmaradt állatállományt 74 ló, 158 szarvasmarha, 164 sertés és 50 baromfi jelentette április végén. Az 1500 kat. hold szántóterületből 1005 kat. hold volt bevetetlen. Már április utolsó napjaiban megindult a demokratikus pártok szervezése, és megalakult a községi nemzeti bizottság is. A politikai testület tagja lett Németh Lajos, Bognár János, Varga Ferenc, Király Lajos, Csapó István, Szőke János és Németh Sándor. A Magyar Kommunista Párt (MKP) 30 fővel és Németh Lajos vezetésével kezdte meg a tevékenységét. A földművesek többsége (50 fő) a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal (FKGP) szimpatizált, ennek a vezetőjévé Szekeres Lajost választották. A Szociáldemokrata Párt (SzDP) 25 fővel és Németh László irányításával, a Nemzeti Parasztpárt (NPP) 3 fővel és Ormándi Mihály vezetésével alakult meg április végén.