Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

A második világháború áldozatainak emlékére Kajdi Gyula helyi lakos kezdeményezésére a római katolikus temetőben emlékművet állítottak fel 1988-ban. Egyházközösségek és iskolák a felszabadulás előtt A település Szent Miklós egyházáról 1354-ben esik említés. A török korban a lakói már reformátusok voltak. Egy 1747-es feljegyzés szerint a kevés számú katolikus gyülekezetet Ősi egyháza látta el, Ladányban csupán a régi templom romjai voltak láthatók.

(78) A XVIII. század második felétől a Schmidegg család káplánjai gondozták a ládányi és a jenői katolikusokat. Ezek közül Ferenczi Antal 22 évig szolgált itt az 1830-1850-es években. A ferences rendi pap halála után Ranolder János veszprémi püspök levélben kérte Nádasdy Lipót földesurat, hogy elődeinek régi szokása szerint a ládányi és a jenői hívek gondozására a kastélyában tartson udvari káplánt.

(79) A későbbi katolikus templomot Nádasdy Ferenc gróf építette az 1880as években. A neogótikus stílusú építményt Kovács Zsigmond püspök szentelte fel 1885-ben. A templom védőszentje Szent Ilona. Önálló plébániája 1918-tól lett, és ez évtől Jenőt a nádasdladányi római katolikus egyház libájává tették. A plébánia régi anyakönyvei, amelyben még az udvari káplán az 1760-as években tette az első bejegyzéseket, elpusztultak a második világháborúban. A település katolikus gyülekezete a veszprémi püspökség palotai esperesi kerületéhez tartozik.

(80) A búcsú napját augusztus utolsó vasárnapján tartják Nádasdladányban. A faluban a XIX. század elejéig a református felekezetű lakosság túlsúlya volt a jellemző. 1747-ben a lelkésze Gyöngyösi Sámuel volt, ez évben Vörös Zsigmond alszolgabíró a ládányi prédikátor házát megvizsgálta, és annak rossz állapotáról jelentést tett a vármegyének. A gyülekezet templomát 1815-ben építették fel, 3 haranggal, a későbbiekben orgonával látták el.

(81) A református lakosság száma 560-580 között váltakozott az 19301940-es években. A presbiterek száma 12, Jenő és Öreghegy reformátusainak a száma 51 volt 1930-ban. A külterületi lakott helyeken a római katolikus vallású lakosság volt a jellemző. A katolikusokon és reformátusokon kívül mindenkor elenyésző volt a más felekezetűek száma. Ezeket Palota és Székesfehérvár adminisztrálta. A református és a római katolikus lakosság nagyjából hasonló számából következik az, hogy két felekezeti iskola működött a faluban a XVIII. század első felétől. Legkorábbi forrás szerint 1747-ben a ládányi reformá-