Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Kurucz János: Nádasdladány
tus elemi iskola rektora Szentmihályi János volt. 1770-ben már katolikus iskolája is lehetett a településnek. Ebben az évben Háry János nótárius (jegyző) volt a katolikus tanító, akinek javadalma 8 forint, 14 pozsonyi mérő rozs és 1 öl tűzifa volt. Ugyanekkor Szűcs András református rektor, aki 30 tanítványt oktatott írásra és olvasásra, fizetségül 8 forint készpénzt, 11 pozsonyi mérő búzát, 1 kocsi szénát és 2 font faggyút kapott. Tíz évvel később már jóval több javadalomról szól a feljegyzés. 1780ban a református tanítót 28 forint, 16 pozsonyi mérő búza, őszi gabonából 8 pozsonyi mérő, 12 kocsi fa, 1 pozsonyi mérő alá való kenderföld, gyermekenként 1 mérce zab, 1 csirke, továbbá 2 font gyertya, 2 boglya széna és 2 kocsi szénát termő rét illette meg. (82) 1781-ben 26 katolikus és 40 református tanköteles látogatta a két felekezeti iskolát. (83) 1783-ban Nemes István volt a katolikusok tanítója, akinek fizetése körül gond adódott, mert a tanulók száma napról napra változott. A tanító a falutól két szobát kapott, amelyek közül egyet tanteremnek használt. Ez évben már 18 fiú és 16 leány járt a katolikus iskolába. 1841ben ugyanitt a jenői tankötelesekkel együtt 140 tankötelesről szól egy megyei összeírás. Télen 39 fiú és 24 leány, nyáron 14 fiú és 8 leány járt iskolába. A tűzifáról a gyermekek szüleinek kellett gondoskodni. Az iskola épületét jó állapotúnak írja le az 1841-es összeírás. A könyvekkel és íróeszközökkel a szegényebbeket az uraság látta el. Haan Jakab, aki tanítói oklevéllel rendelkezett, fizetségül az uraságtól 40 forintot, 50 pozsonyi mérő búzát, a szülőktől minden gyermek után 1 forint készpénzt kapott. A háza mellett káposzta- és kenderföldje volt, és a jövedelmeit a temetőkaszálás, továbbá 1 tehén és 1 sertés tartása gyarapította. A tanító írást, olvasást, imádságokat, Magyarország történetét és annak földleírását magyar nyelven tanította. A református iskola beíratott tanulóinak száma 101 volt 1841-ben, ezek közül télen 27 fiú és 21 leány, nyáron 10 fiú és 8 leány látogatta az iskolát. Az épületet alacsonynak, egészségtelennek és sötétnek említik az összeírok. A tanításhoz szükséges eszközökről a szülőknek kellett gondoskodni. Makus Mihály tanító Debrecenben végezte el a főiskolát, és a tanítást egyedül végezte a faluban. Jövedelmét az uraságtól kapott 1/4 telek, az eklézsiától 10 forint, 16 pozsonyi mérő búza, 9 kocsi fa, továbbá a szülőktől gyermekenként 1 véka tavaszi gabona, 1 csirke és 1 garas képezte. A falutól ezenkívül 1 szekér szénát a falurétből, továbbá 5 akó gyűjtött bort, káposztaföldet és stólapénzt kapott. A gyermekeknek az írást, olvasást, imádságokat, éneklést, számvetést, hittudományt, szenthistóriát, Magyarország polgári állapot ját, udvariasság reguláit magyar nyelven tanította. (84)
