Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

Jelentős a száma azoknak az iparosoknak és kereskedőknek, akik a községben, illetve az uradalomban dolgoztak a XX. század első évtizedeiben. Korabeli források ezek közül a következőket tüntetik fel: Kajdi Vince (asztalos), Bittmann Antal (ács), Fazekas József, Horváth János, Rigler Károly (bognárok), Mizsér Nagy Ferenc, Nyári Lajos, Szabados Lajos (fodrászok), Müller Lajos, Prokop Lajos, Szabados Gyula (cipészek), Hutvágner Pál, Jenéi Károly (cséplőgép-tulajdonos), Molnár Ferenc, Szőke János, Prokop Lajos, Szabó György (csizmadiák), Kajdi Dezső, Reiter Ferenc (géplakatosok), Szekeres Lajos, Petik József, Czeider Gyula (hentes és mészáros), Kerkovits József (főgépész), Bonesch Jaroszláv (kertész), Bolla Sándor, Gál Gyula, Jenéi Károly, Rohovszki József, Rockenbauer Pál (kovácsok), Berghammer Ferenc, Bauer Ferenc (kőművesek), Jenéi Károly (lakatos), Hári Ferenc, Puskás Péter (pékek), Doma Sándor (molnár), Nagy Imre, Pap Károly (férfiszabók), Németh Anna, Harkai Ilona (női szabó), Fockter Lőrinc (szíjgyártó), Kőmives András (festő és mázoló), Kajdi Vince (temetkezési vállalkozó). A kovácsmesterek közé sorolható Hutvágner György, aki 1920-tól az állami tőzegtelep főgépészeként dolgozott, majd az uradalom gyárának vezetője lett 1935-től. Az uradalom főerdésze Ratzka Ferenc volt az 1930-as években. Kereskedéssel a következő személyek foglalkoztak: Hutvágner Pál. Hochstádter Pál, Kertész János (dohánykereskedők), Hutvágner Pál, Lengyel Imre (fűszer- és vegyeskereskedő), Angyal Mihály, Hochstádter Pál (kézműáru-kereskedő), Hári Ferenc (lisztkereskedő), Czeider Gyula (marhakereskedő), Czeider Gyula, Hochstádter Pál, Hutvágner Pál, Kertész János, Ralfi János, Szabó Péterné (italmérők és kocsmárosok). Már az 1930-as években működött a településen a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet, ez többek között egy italkimérőt és egy vegyeskereskedést üzemeltetett 1935-ben.

(75) A szövetkezet ügyvezető igazgatója Gábos Béla volt 1931-ben. A megyeszékhelyre jutást rendszeres autóbuszjárat tette lehetővé. Jelentős személy- és teherforgalmat bonyolított le a már említett vasútvonal. Más településekkel az összeköttetést segítette a távirdával ellátott helyi postahivatal, amelyet Töttösy Nándorné vezetett az 1930-as években. 1926 első negyedévében a Fejér Megyei Naplóból 62 db, Székesfehérvári Friss Újságból 124, Nemzeti Újságból 31, Budapesti Hírlapból 62, Pesti Hírlapból 434 és Népszavából 31 példány fogyott el a településen. A községi tűzoltóság parancsnoka Németh Gyula volt 1931-ben. A már említett polgári olvasókör 63 taggal működött Angyal Mihály elnöksége alatt. Az iparos olvasókört Nagy Imre, az olvasókört Vida János vezette az 1930-as években. Az említetteken kívül a kaszinó, az iparoskör, a