Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

levente-, továbbá a lövészegyesület működött a településen. A kulturális egyesületek munkájában jelentős szerepet vállaltak a római katolikus és református elemi iskola mindenkori tanítói. A két intézményen kívül egy római katolikus kisdedóvóról is szó esik Nádasdladányban az 1920-1940es években. A község 1920-ban a Székesfehérvári járáshoz tartozott. Nádasdladány egy körjegyzőség maradt a hozzátartozó Jenő és Sárkeszi falvakkal együtt. 1910 és 1944 között a következő személyek viseltek hivatalt a település közigazgatásának élén: Förster Albert, Lukács István, Slacker Károly (körjegyzők), Kucsera Jenő, Szabó Lajos (segédjegyzők), Stupián József, Kigyósi József, Bozsa Lajos, Takács Lajos (községi bírók).

(76) 1919 áprilisában a nádasdladányi körjegyzőségben írnoki állást szerveztek, és az írnok javadalmát az egyszoba-konyhás lakáson kívül 1400 koronában állapították meg. 1920-ban a nemzeti hadsereg részére Nádasdladányban 16 tonna gabonát gyűjtöttek. Ugyancsak 1920-ban a képviselőtestület az erdélyiek megsegítésére 5000 korona, a vármegyei SzentGyörgy kórháznak pedig 1500 korona adományt szavazott meg. Négy évvel később az elemi csapást szenvedett Pest megyei községeknek 200 ezer koronát, a vármegyei árvaháznak ugyanennyi összeget juttatott a község. Figyelembe véve a korona elértéktelenedését, az adomány összege máris nem feltűnő. 1921-ben a körjegyzőségben segéd jegyzői állást szerveztek. Az adóügyek intézésére beállított hivatalnok fizetését évi 2000 korona készpénzben, 800 koronás lakbérkiegészítéssel és 4 köbméter tűzifában határozták meg. A járandóság 25-25%-át Jenő és Sárkeszi község volt köteles viselni. A kisbíró ez évben 4000 korona fizetést kapott, majd 1923ban a korona elértéktelenedése miatt az évi járandóságát 4 q búzára és 4 q rozsra változtatta a képviselő-testület. Ennek az értéke 1926. január 1-jére 5 millió koronára nőtt. A képviselő-testület 1922. november 19-én a letelepedésekről tárgyalt. A megszületett határozat szerint az idegenek 50 kg búza árát voltak kötelesek letelepedési díjként a község pénztárába befizetni. A körjegyző 1923-ban 8 kg búza árát kapta napidíjként a kiszállások esetén. A községi képviselő-testület 1923. október 16-i határozata a következő fogyasztási adókat határozta meg: a közfogyasztásra kerülő bor után literenként 20 koronát, gyümölcsbor után 10 koronát, vágómarhák és 2 éven felüli borjúk után 3000 koronát, juhokért, kecskékért, malacokért 200 koronát és az égetett szeszes italok után az eladási ár 10%-át.

(77) Nádasdladány körorvosi székhely lett az 1920-as évek elejére, és gyógyszertár is működött a településen. A körorvos az uradalom cselédlakásainak egyikét kapta meg, a rendelőhelyiséget egy kamrában rendezték be,