Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

Az úrbéres földekkel rendelkezők az 1768-as urbárium másolatáért folyamodtak a vármegyéhez, mert ennek pontjaira már nem emlékeztek. A földesúr szerint csak a jobbágyoknak voltak úrbéres legelői, a zselléreknek nem. Ezt az előző összeírások is bizonyították. A kenderföldeket, egyébként Szluha Sándor haszonbérlő vette vissza a zsellérektől, amikor a bérlet lejárt. Az úrbéres földállománnyal kapcsolatos értetlenség, és a várt remények be nem teljesülése miatti elégedetlenség a megye más falvaiban is jellemző volt 1848 nyarától. 1848 májusától, főleg a mozgalmak lecsendesítésére, nemzetőrségek szervezése kezdődött a megye településein. Sárladányban az első hónapokban nem volt ilyen, mert a lakosság nagyobb részét nyolcadtelkesek jelentették. Hasonló volt a helyzet a szomszédos Kiskesziben is. Egy augusztusi összeírás szerint már 37 nemzetőr volt a faluban. A megyei bizottmány május 1-jei ülésén a sárladányi bírót és a jegyzőt is a testület tagjává választották. Az 1849. május 16-i ülésen Kutassy Pál református lelkész lett a bizottmány tagja. 1848. szeptember 20-án Sárladányban és a szomszédos falvakban Detrich járási szolgabíró kihirdette a Jelacic elleni népfelkelést. A településeken megszervezték az őrjáratokat, és az ellenséges haderő előrenyomulásának akadályozására felszedték a csatornahidakat.

(55) Arról nem tudunk, hogy a település lakói közül kik vettek részt önkéntesként a Jelacic elleni harcokban és a szabadságharc további hadműveleteiben. 1848 szeptemberében rövid ideig a horvát csapatok megszállása alatt volt a falu, akiket a lakosság fuvarral és élelemmel volt kénytelen ellátni. A falu bírója utólag, 1848. november 15-én, ennek a megtérítésére kérte a megyét. A sárladányi uradalmat 1851-ben Nádasdy Lipót gróf megvásárolta a Schmidegg családtól. Az új birtokosoknak köszönhetően a helytartóság 1859-ben a település nevét Nádasd-Ladányra változtatta. Nádasdy Lipót után utódai: Ferenc, majd Tamás lettek a terület birtokosai. 1873-tól a család új kastély építésébe kezdett, amelyről a Székesfehérvár című újság 1873. július 6-i száma is hírt adott. Az alapkő letételekor elhelyezett irat szerint az építtető a 31 éves Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona volt. A kastélyt Linczbauer István budapesti műépítész tervei alapján Hübner Nándor székesfehérvári építész készítette el. Az épületben különböző helyiségek: többek között a kápolna, a könyvtár és az ősök csarnoka is helyet kapott. A család festője Valentiny János volt, akinek képei közül több a Nemzeti Galériában látható. A kastélyt körülvevő parkot Kálmán János főkertész tervezte, és művelője Berger József volt a századfordulón. A