Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

Takács Samu (h.zs.) Gyarmathi Samu (zs.) Ravai Ádám (zs.) Kiss János (h.zs.) Kovács János (zs.) Angyal András (zs.) Sándor István (zs.) Pápai Mihály (h.zs.) Szabó István (h.zs.) Gulyás János (h.zs.) ifjú Kis Ádám (zs.) ifjú Kocsis György (h.zs.) Kovács István (zs.) 1 1 1 1 1 l(tinó) 2 1 2 2 2 2 2 2 1 1 2 1 1 Magyarosi János (zs.) Mészáros János (zs.) Németh (Varga) (zs.) Németh (Takács) (zs.) Áts József (zs.) József (zsidó) (zs.) Gulyás István (zs.) (Rövidítések: j.-jobbágy, h.zs.-házas zsellér, zs.-házatlan zsellér). A zsellérek között 9 kézműves található. Az összeírás során 46 lakott házat jegyeztek fel, 234 hold volt az úrbéres szántók és 123 kaszás a rétek területe.

(44) Ez utóbbi nem lehetett elegendő, még akkor sem, ha a közös legelő is az úrbéresek állatainak rendelkezésére állt. „A Sárréteken kívül kaszálónk szárazon nem lészen" - olvashatjuk a ladányiak panaszos folyamodványaiban az 1770-es években. 1776-ban például azt sérelmezték, hogy az ősiek a kanálisuk ásása közben a vizet a ladányiak összegyűjtött szénájára vezették rá, és az tönkrement. A megyei közgyűlés a Sármelléki járás főszolgabíróját bízta meg az ügy kivizsgálásával/

45

) Egy évvel később Ladány lakóira érkezett panasz. A kiskesziek szerint a szomszédos falu jobbágyai a keszi határba eső erdő egy részét levágták, pedig ezt a területet az utolsó határvizsgálat során is Kiskeszinek ítélték meg. 1781-re megtörtént a Sárvíz szabályozása, ezzel Ladány határában több, mint 1500 holdnyi terület vált mű vélhető vé. A későbbiek során ki fog derülni az, hogy ez mennyire oldotta meg a falu lakóinak már említett gondjait. 1791-ben a ládányi malom ügyéről olvashatunk. Ebben az évben próbaőrlésre került sor, mert az itt őrletők a molnár csalárdságáról tettek jelentést a megyének. A lefolytatott vizsgálat során különböző gabonafélékkel végeztek próbaőrlést a malomban. „Két pozsonyi mérő