Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

tiszta Búza korpára örletetvén lett 160 funt, ebbül tized Malom vámra kiment 16 funt, a maradék 144 megörletetvén, lett a liszt korpástul 141 funt" - olvasható a vizsgálat jegyzőkönyvében. A feljegyzésből nem derül ki a ládányi molnár bűnössége.

(46) A malom melletti csapszéket árendában üzemeltették a XIX. század elején. A csaplárosné számvetése szerint 1808. augusztusa és 1809. júliusa között 199 3/4 akó (kb. 108 hl.) bor fogyott az italkimérőben. A legforgalmasabb hónap a szeptember volt, ekkor 34 akót adott el, a legkevesebb bort, 12 3/4 akót, januárban mérte ki. Az eladott bor után 1 év alatt 1596 forint 53 krajcár volt a bevétel. A malomi csapszéken kívül a Steiner vendégfogadó üzemelt Ladányban az 1800-as évek elején. Ennek a forgalma a kimért 388 2/4 akó (kb. 210 hl.) bor után 2792 forintot 53 krajcárt tett ki. Hasonlítva a malomi kimérőhöz, itt a legforgalmasabb hónap az augusztus volt, amikor is 50 akó bort adott el a vendégfogadós. A legkevesebbet, 11 1/4 akót januárban.

(47) Egy évvel korábbi az a számvetés, amely a földesúr alkalmazásában álló Pirgiczer András mészárszékének üzleti adatait tartalmazza. A mészáros 1807. márciusától 1808. áprilisáig 11 822 font (1 font = 0,56 kg) marhahúst 2333 forint 31 krajcár értékben, 3379 font birkahúst 566 forint 23 krajcár és 43 font borjúhúst 12 forint 54 krajcárért mért ki. A 2912 forint 48 krajcár bevételből a következőképpen számolt el: a befizetett 2659 forint 46 krajcáron kívül 141 font marhahúst az uraság aratóinak, 500 font marhahúst a juhászok konvenciójára adott ki, 58 forintért pedig a földesúr rendelkezésére a téglásnénak mért ki. A saját évi fizetésére 80 forint pénzösszeget tartott vissza.

(48) A következő évi számvetés szerint a mészárszékben 8 ökröt, 37 szarvasmarhát és 96 birkát vágtak le és mértek ki 2827 forint 32 krajcár értékben. Ladány falu népessége 684 volt 1830-ban. Ebből 268 római katolikus, 410 a református és 6 a zsidó felekezetűek száma. Ugyanebben az évben 16 gyermek született, 3 pár kötött házasságot és 27 ember halt meg. Az ekkor már Sárladány néven szereplő település római katolikus és református lakóit helyben anyakönyvezték, és itt látták el Kiskeszi és Ősi római katolikus, valamint Jenő református felekezetű lakosságát is. A sárladányi evangélikusok anyakönyvezésére Várpalotán, a zsidókéra Székesfehérváron került sor a XIX. század végéig.

(49) A település római katolikus családfői közül a következők szerepelnek az 1817 és 1870 közötti anyakönyvekben: Angyal János, Angyal József, Angyal Mihály, Alka János, Ádáncsik János, Ádáncsik József, Balázs István, Balogh Antal, Balogh József, Baurnstaind Barnabás, Bátai Ferenc, Bencz Márton, Bodelik András, Bodza