Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Kurucz János: Nádasdladány
is az mi réteinken őröznek... Azt is akarjuk jelenteni, hogy tavaly Nyáron Németeket vittünk Szekszárdon alól, egy szekerünket elvonta az Német kapitány, amely szekér ért volna takarójával együtt tíz tallérokat... Nagy ságtok alázatos Szolgái Ladányiak. 1699. máj. 3." Ladány falu a pusztáival együtt a Ráckóczi-szabadságharccal rokonszenvező Komáromi Zsigmond birtokát képezte a XVIII. század elején. A település a Sárvíztől nyugatra szerveződött kuruc vármegye része volt, és 1708. március 26-án az a megtiszteltetés érte, hogy helyet adhatott a vármegye közgyűlésének. Ez tartva magát az 1707. évi ónodi országgyűlés trónfosztásához, elhatárolta magát az I. Ferenc által összehívott pozsonyi országgyűléstől. (28) Az esemény emlékét emléktábla őrzi Nádasdladányban. A szabadságharc bukása után a Rákóczi-párti Komáromi Zsigmond elvesztette ládányi birtokait. A település új ura Horváth Ferenc lett, aki rövid időn belül túladott a könnyen kapott birtokon. 1718-ban a földesúr Ladányt Czillér és Tenyőpusztával Zinzendorff veszprémi kapitánynak 9000 forintért eladta. (29) Egy két évvel későbbi összeírás Ladányt újonnan települt községként tünteti fel. Ez alátámasztja azt, hogy a XVII. század végétől erőteljes gyarapodásnak indult a település. Ugyancsak 1720-as keltezésű az a a pecsét, amelyet a falu elöljárósága használt a XVIII. és a XIX. században. A pecsét lenyomatán 1720. Ladányi. Falu. Pecsét. - szavak olvashatók, közepén pedig a helység gazdálkodására utaló ekevas, gabonakalász és szőlőfürt ábrája látható. A már említett Zinzendorff birtokosokkal kapcsolatos az az 1727-es keltezésű irat, amelyben a veszprémi kapitány felesége, Zettvicz Katalin, a férjétől rámaradt birtokot a szomszédoknak megvételre ajánlotta. Ennek ellenére Ladány a hozzátartozó pusztákkal együtt Schmidegg Ferencnek, Acsa földesurának a kezébe került 1736-ban. Az új birtokos az alcsúti pálosoktól kapott 50 ezer forinttal 1737-ben fizette ki a ládányi uradalom vételárát/ 30 ) A falu népességére vonatkozó adatokkal inkább gazdasági iratokban találkozunk a XVIII. század első felében. Egy összeírás szerint a Rákóczi-szabadságharc alatt, részben a harci cselekmények, de leginkább a pestisjárvány következtében 93 ládányi lakos vesztette életét. 1736-ban a falu örökös jobbágyai közül 6 ismeretlen helyre távozott. Emiatt a helység vezetői 3 dica elengedését kérték a megyétől. Ladány lélekszáma a XVIII. század második felére (1776) elérte a 360 főt, ebből 229 felnőtt volt és 131 a 15 éven aluli. A II. József-kori népszámlálás (1784—1787) ennél már sokkal nagyobb lakosságot rögzített. A 685 főt kitevő össznépességből 26 nemes volt, 11 polgár és mesterem-
