Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

ber, 36 paraszt, 122 zsellér, 1 pap, 111 a fiúgyermek és 336 az „asszonyi nép". A keresztény családok száma 139, és 1 zsidó család élt a községben. Ugyanekkor 101 házat írtak össze.

(31) 1702-ben a falu határában 150 hold szántót, 25 kaszás (12-13 hold) rétet és 25 kapás szőlőt jegyeztek fel. A település lakói a vármegye szükségletére 1711 novembere és 1712 októbere között a következőket szolgáltatták be: búzából 3 mérőt, ölfából 3 1/2 ölet, szénából 3 mázsát, abrakból 4 3/4 öreg mérő vei.

(32) 1718. február 18-án Kiss Péter törvénybíró Ányos György főszolgabírónak jelentette, hogy a Budáról Ladányba lerendelt gyalogemberekért és szekerekért 1715-ben 8 forint 14 dénárt kifizettek. (A forrásból nem derül ki a lerendelés célja.) 1710-1711-ben 70 1/4 pozsonyi mérő vetésterületet, 17 3/4 urna (kb. 980 lt.) bort, 3 méhkast, 37 1/2 pozsonyi mérő kétszeres vetést és 15 pozsonyi mérő árpavetést jegyeztek fel. Ugyanekkor az állatállományt 16 ökör, 10 ló, 13 tehén és 2 borjú jelentette.

(33) Ezeket az adatokat nyilván megkérdőjelezik az 1696-os összeírás adatai, az állatállomány 15 év alatti erős csökkenése magyarázható a járványokkal és a kuruc háború tényével is. Ugyancsak meglepők a következő adatok, amelyek szerint 1728-ban Ladány 3 lakosa 99 kisbárány után dézsmával tartozott. Ugyanebben az évben a falu 23 lakosa 339 kereszt és 7 kéve búza, 122 kereszt és 16 kéve zab, valamint 60 dénár sarlópénz egyházi dézsmát fizetett. Az adózó személyek a következők: Kis Istók János, Major János, Gyálos Ferenc, Simony György, Nagy Ferenc, Szekeres György, Sárkány István, Kun Gergely, Nagy János, Major György, Kocsis István, Kijósi István, Kis István, Dobaj Gergely, Kis Péter, Soós Mihály, Szabó György, Könczel Gergely, Kis György, Szántó Mártony, Nagy István, Molnár Márton és Pálfi György.

(34) Egy korábbi (1720) feljegyzés szerint 24 1/2 kocsi szénát termő rétet (kb. 24 pozsonyi mérő) mértek fel a ládányi határban, ez a terület nem volt elegendő a közös használatra, ezért a földesúr engedélyezte azt, hogy az állattal rendelkezők a szomszéd pusztákon legeltessenek. Szőlőművelésre és a szántóterület növelésére Erdebakonyán jelölt ki számukra területet. Itt kell megemlíteni azt, hogy egy korabeli feljegyzés szerint a szőlőterület 27 kapást tett ki 1720-ban, és Erdebakonyán olyan gyenge bor termett, amelyet 1 évnél tovább nem lehetett eltartani. 1730-ban 170 veder bor dézsmát fizettek be a ládányi szőlősgazdák a székesfehérvári prépostságnak. A már 1728-ban is említett tizedbefizetőkön kívül az alábbi személyek szerepeltek az adózók között: Szabó Péter, Kun Péter, Sohonyai Samu, Nagy Samu, Király János, Gulás István, Pasoni Samu, Kocsis