Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

nyolódott (önálló honvédséget kövelelő) honi politikai vezetést. „Iskola helyett kaszárnya, ez jellemzi a magyar állapotokat" — írta a lap. Nyék-Pettenden „150 gyerek nélkülözi az oktatást, mert a községben nincs iskola. Ez csak a 3 kilométerre fekvő faluban található. Nincsen a magyar államnak néhányszáz koronája iskolára, de kész 25 milliót kidobni, hogy több katona legyen a nagy parádékra." Ettől kezdve fokozott figyelemmel kísérik a sajtó, de mindenekelőtt a Népszava tevékenységét. 1904 februárjában pedig nyilvántartásba veszik azokat a helybeli mezőgazdasági munkásokat, akik ingyenesen kapják a lapot.

137 Braun Mátyás, ifj. Márczi István, ifj. Faragó János, Nyikos Pál, S. Tóth János, Németh János és Bakos István tartozott a kedvezményezettek körébe. A dunántúli nagy aratósztrájkok időszakában (1906. május 3-án) a várható helyi események megelőzése céljából a Széchenyi Szövetség egyetemista fiataljait küldik a községbe.

138 Ők gyűlés keretében emeltek szót a szocialisták szervezkedése, illetve a szocialista tanítások ellen. Az első világháborút megelőző utolsó választáskor pedig — a választójog kiterjesztése ellenére — mindössze 71 munkás rendelkezett választójoggal a községben.

m Az összes választásra jogosultak száma 167 volt. ami alig haladta meg a felnőtt népesség 10%-át. A jogosultakon belüli megoszlás aránya pedig fordítottja volt a község szociális összetételének. A község tényleges irányítói a képviselő-testület legtöbb adót fizető (virilista) tagjai voltak. Nagyobb részük a testület ülésein személyesen nem vett részt, hanem képviseltették magukat. A testületi tagsághoz szükséges jogcím elnyerésének megállapításakor az értelmiségi szabadfoglalkozásúak (oki. ügyvéd, oki. gazdász) adójának kétszeresét vették alapul. 1901-ben a képviselő-testület virilista tagjai a következők voltak:'

40 1. Gr. Nádasdy Ferenc (képviselője: Baly Kálmán), adója 5819 K 89 f, 2. Halász Gedeon adója 2813 K 30 f, 3. Kenessey Kálmán (oki. ügyvéd, adója kétszeresen sz.) 2744 K 36 f, 4. Luczhenbacher Miklós 2403 K 87 f, 5. Kenessey Lajos 2374 K 92 f, 6. Mérey Miklósné (képviselője: Kremnitzky Ferenc) 1728 K 07 f, 7. Vértessy József (oki. ügyvéd, kétszeres adója) 1579 K 03 f, 8. Vértessy Lajos (oki. gazdász, kétszeres adója) 1579 K 03 f, 9. Véghely Zsigmond örökösei (Képv.: Friedrich Rezső) 1574 K 26 f 10. Bpesti Ref. Gimnázium (Képv.: dr. Kiss Károly) 1405 K 48 f, 11. Huszár Ágostné (Képviselője: Huszár Ágost) 1317 K 34 f, 12. özv. Dániel Lászlóné (Képv.: Kenessey Lajos) 1110 K 93 f, Póttagok: Balassa Lajos alapítványa 843 K 67 f, Vörösmarty Ida 739 K 28 f. A kétszeresre számított adókat a ténylegesre leszállítva kereken 25 000 K a virilisták 1901. évi adója. Számított — és csak megközelítő pontosságú — adatok alapján ez a község adóterheinek mintegy 50%át képviselte. Az adózási arányok úgy alakultak, hogy a község területének nagyobb hányadát birtoklók összességükben akkora terhet viseltek, mint a határ 20%-án gazdálkodó 100 hold alattiak. A terhek egy főre vetített arányát tekintve (1908-ban 30,90 K) Kápolnásnyék a legjobban megadóztatott községek közé tartozott: ott 25%-kal haladta meg az 1 lakosra jutó összege a járásra jellemző átlagot.

111