Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng
ekkor mintegy 1500 db facsemetét igényeltek, hogy a Homokbányát, a Téglaházi gödröket és a Búcsú teret fásítani tudják. A községi faiskola ugyanis megsemmisült a hadmüveletek alatt, így más helyekről kértek facsemetéket. A villany bevezetése még 1947 őszén is késett. Sőt, a Fejér Megyei Villamossági Rt. már 1945-ben 15 mázsa rézhuzalt és nagy mennyiségben porcelánt vitt el a községből. Az elöljáróság kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben nem hajlandó semmiféle villanyvezeték és egyéb felszerelés kiadására, mivel a hálózat kialakítását ők is mielőbb igénylik. Azt is megtiltotta az elöljáróság, hogy a községből vagy annak határából egyetlen villanyoszlopot is elvigyenek, és igényelné, hogy 1949 elején a villanyáram-szolgáltatás Kislángon helyreálljon. Valóban, 1949. március 30-án már arról volt szó a községi közgyűlésen, hogy a villamosítási akció megkezdődött, de nem a Fejér Megyei Villamossági Rt., hanem a Villamos és Közlekedési Vállalatok Budafoki Igazgatósága közbejöttével. A községnek vállalnia kellett ,hogy egy-egy oszloptávra (35 méterre) legalább egy fogyasztó jusson, a hozzájárulás kilométerenként 1000 Ft legyen, megfelelő számú akác- és tölgyoszlop állítását a község végezze el, szobánként 100 forintot fizessen a lakosság. A villany 1950. október l-jén kigyúlt a községben: a közvilágítást 60 db hálózati lámpa látta el. A községi tisztviselőkkel kapcsolatosan a megyei politikai szervek bizalmatlanok voltak. A vármegyei kisgyűlésen 1946. április elején a községi tisztviselők B-listázásával foglalkoztak. A kisgyűlésen részt vett Szabó Béla, kislángi segédjegyző is, aki meglepetéssel vette tudomásul, hogy Kisláng egész igazgatási, adminisztratív állományát elbocsátották állásából. Minthogy Szabó Béla a Nemzeti Parasztpárt tagja volt, így a kisgyűlésen jelen levő Kun Elemértől, a Nemzeti Parasztpárt vármegyei titkárától kért magyarázatot, Kun Elemér úgy tudta, hogy a tisztviselők B-listázása azért történt meg. mert vétkesnek találták őket vesztegetési ügyben. Mint mondotta, a kislángi tisztviselők élelmiszert szállítottak volna Székesfehérvárra, a Földbirtokrendező Tanács tisztviselői számára. Az április 12-i községi közgyűlésen aztán tisztázódott, hogy lisztet szállítottak Kislángról Fehérvárra, de azt Gáspár Péter tette, aki ezt el is vállalta. A községi közgyűlés állást foglalt abban, hogy a B-listázás alól mentsék fel a vezető jegyzőt, a segéd jegyzőt, valamint Vas István nevű díjnokot. Később B-listázásra került Pók Sándor írnok is, de Perényi István főjegyzőt mentesítették. Lényegében a községi tisztviselők elleni intézkedés az önkormányzat szűkítésére és felszámolására irányult. Holott az önkormányzat helyi testületi szerve a község érdekében igen ker ményen dolgozott. Például:. 1948. január 28-án kérte a képviselő-testületet, hogy az eddigi évi 2 vásártartási jogot a kereskedelmi miniszter évi 4 alkalomra bővítse. Az új vásárnapokat június 20-ra és október 20-ra tervezték. 29/a A község területének törvényes növelését is szorgalmazták. Még 1940-ben a kislángiak a Kalózhoz tartozó Ödönpusztát megkapták. Már ekkor kérték a belügyminisztert, hogy a kislángiak által művelt területet csatolják Kislánghoz. Ez azonban 1948-ig nem történt meg, holott 1942 őszén mérnöki munkák kezdődtek ennek érdekében. A munka azonban
