Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

elakadt, és csak 1944 nyarán kezdték újra. Ez is abbamaradt, hiszen novemberben már hadiállapot alakult ki ebben a térségben. 1948 nyarán az Űri utca déli részén, ahol az új parcellázás történt, dűlőutat gátoltak Ödönpuszta felé, de még az új birtokviszonyoknak megfelelően több, új dűlőút nyitására került sor: így az Űri utca északi részének folytatásaként, a Radicsoi-dűlőben, a Vörösmarty utcából kivezető részen a Kossuth utca keleti végén, és helyreállították a Herpahalmi dűlőutat is. 1950. április 25-én Dég határából a kislángi gazdák tulajdonába került határrész átcsatolását kérte a községi képviselő-testület. Ebbe beletartozott az Ecsi Állami Gazdaság is. Ugyancsak Kislánghoz csatlakozott a Pálmajori Állami Gazdaság, amely Kislángtól mindössze 3 km-re volt, és a gazdaság munkásait is Kislángról toborozta. A község belterületét az 1—1484. házszámok alkották. A belterületet a községi közgyűlés 1949. március 30-án állapította meg a következő utcákból: Fő, Vörösmarty, Sándor, István, Űri, Kossuth, Petőfi, Bánya, Közép, Ödöni utca, Űjtelep és az Ödöni felső dűlő. Meg kell emlékezni a községi önkormányzat 1848. évi centenáriumi felkészüléséről. Az 1848. évi forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulójára a község Petőfi-szobrot állított. A szobrot a községháza mellett helyezték el, melyet Bruzsa György, Kisláng szülötte készített. 1949. június 29-én az első ötéves terv feladatait dolgozták ki. A tervet a Függetlenségi Népfront Községi Népi Bizottsága terjesztette elő az elöljáróságnak. A tervben szerepelt a községi egészségház, az iskolafürdő, a szülőotthon, az óvoda, a napközi otthon, kultúrház építése. Négy tantermet akartak építeni az iskolához, hídmérleget, járlatkezelő helyiséget terveztek, tovább építeni a járdát, az utcákat szilárd burkolattal ellátni. 1950. január 20-án községi tisztújító közgyűlést tartottak. Itt megjelent a járási főjegyző is. Az új községi testület tagjait a Függetlenségi Népfront választotta ki. A községi bíró Rajna János, a helyettes bíró Nagy István, a közgyám Pataki Ferenc, a pénztáros Szabó Sándor lett. Elöljárókká a következőket választották: Vincze József, Salamon János, Tóth György, Szabó József, Kis József. Gallai István, Südi Imre, Borkás János, Lábodi Mihály, Molnár István, Lovitzer Ferenc és Römener János. Községi falugyűlést 1950. április 30-án is tartottak, amely népgyűléssé alakult át. Itt a stockholmi békekonferencia felhívását ismertették az egybegyűltekkel; majd a községi közutak rendbehozatalával foglalkoztak. A közgyűlés jegyzőkönyvét Nagy István, Pataki Géza, Polgár Ferenc, Vanka György, Rajna János, Szőllősi Flórián írta alá. Ez a közgyűlés volt a kislángi közigazgatási önkormányzat utolsó ülése:

30 II Az évtized (1950—1951.) fordulóján, az új politikai rendszer kiépítésének részeként, tanácsok megalakítására került sor. Ez a tevékenység a Magyar Függetlenségi Népfront szervezésében, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) irányításával bonyolódott. E munka adta 1950 második fe-