Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

Horváth Ferencet, Acsády Józsefet; a Kommunista Párt Gáspár Pétert, Baranyay Józsefet, Réger Ferencet, Metykó Gyulát; a Szociáldemokrata Párt Hillinger Jánost, Matern Ferencet, Csepregi Mártont, Ocsenás Józsefet; a Nemzeti Parasztpárt Szabó Bélát, Sajtos Józsefet, Horváth Sándort, Hetijei Józsefet; a Polgári Demokratapárt Fésű Mátyást, Jancski Gábort, Kemény Jánost, Marton Istvánt; a Szabad Szakszervezetek Reményi Mihályt, Csima Lászlót, Nagy Istvánt, Bédai Istvánt. A községi bíró Pók János, helyettes bíró Szőllősi Flórián, pénztáros Polgár Ferenc, közgyám Romsits Pál lett; az elöljárókká a következőket választották: Magasföldi Józsefet, Kiss Gyulát, Csepregi Ferencet, Vagyóczki Ferencet, Németh Jánost, Lengyel Mihályt, Molnár Imrét, Szabó-Rácz Jánost, Rákász Sándort, Szakács Józsefet, Schiszler Gábort, Rubos Istvánt. A testület létrejötte után munkához látott: bizottságokat, tisztviselőket, községi alkalmazottakat választott, illetve bízott meg. A főjegyzői állásra 3 pályázó volt: Szabó Bélát 1945. máj. 5-én a községi Nemzeti Bizottság már megbízta a főjegyzői tisztség ellátásával, és június 6-ig még két ízben erősítette meg ebben a tisztségben. Szabó Béla ugyanis 1931 óta dolgozott a kislángi községházán, és ez alatt nagy közigazgatási tapasztalatra és helyismeretre tett szert. Azonkívül Szabó Béla kislángi születésű volt. Ennek ellenére Szabó Bélát a község lakosságának csak egy része támogatta, míg egy hangos csoport határozottan ellenezte főjegyzői működését. Ez az utóbbi csoport vette rá Gergő Béla kálozi jegyzőt, hogy a kislángi főjegyzői státust pályázza meg. Gergő Béla ugyanis 1929. augusztustól 1940. novemberéig Kisláng főjegyzője volt. Gergő Béla szerint a 11 esztendős kislángi működés nagyon eredményes volt, mert a lakosság és a főjegyző teljes harmóniában forrott össze. A választás mégsem Gergő Bélára esett, hanem Perényi Istvánra, aki szintén Kislángon volt főjegyző 1940. novemberétől 1945. május 5-ig. Perényi István Fejér megyében 1920 óta dolgozott községi önkormányzati közigazgatásban. Perényi 1945 tavaszán kivette részét az élet megindítása területén, hisz a népi bizottságok írásbeli teendőit a községi önkormányzati adminisztrációnak kellett intéznie. 1945. június 6-án még segédjegyzővé választották Szabó Bélát, írnokká pedig Pók Sándort és Szálai Józsefet. Pók Sándor ugyancsak helybeli születésű ember, és 1941 óta községi kisegítőként a községházán dolgozott, Szálai József pedig 1925-ben került Kislángra, és 1942—1945 között a helyi Hitelszövetkezetben könyvelőként működött. Fontos volt a Termelési Bizottság létrehozása, melynek feladata volt a községben folyó gazdasági élet irányítása, a felmerülő nehézségek elhárítása. A bizottság elnöke Árki Péter gazdaelöljáró lett, a régi kisgazdákat Szőllősi Flórián, az újgazdákat Szakács József, Csima László, Nagy László képviselte. Betöltik a szülésznői állást is Horváth Katalinnal, akiről azt írja a jegyzőkönyv, hogy ,,a hadműveletek idején hivatását önfeláldozó módon töltötte be, és nem csak mint szülésznő, hanem orvoshiány miatt orvosként is működött, sebesülteket gyógyított hónapokon át". Horváth Katalin ideiglenes kórházat rendezett be Kislángon, ahol polgári betegeket ápolt, nekik kötszert, gyógyszert szerzett be.