Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

A községi orvosi állást június 16-án töltötték be. Kislángon 1945 tavaszán három orvos lakott: Nóvák József, Tóth Andor és Hillinger János. Tóth Andor 1918 óta élt Kislángon, s ezért is reménykedett abban, hogy a községi közgyűlésen a testület megválasztja. A községi orvos Hillinger János lett, aki 1939-ben szerzett orvosi diplomát, majd 5 évet Pesterzsébeten a mentőegyesületben dolgozott. Hillinger Jánost 1944-ben deportálták, majd később, Kislángra kerülésével — mint már az előzőekben láttuk —, a politikai életben vezető szerepet vitt. Ennek révén is sikerült neki híveket szerezni, akik szavazatukat neki adták. (A szavazás során Hillinger 18, Tóth Andor 14, Nóvák József 2 szavazatot kapott.) A júniusban megválasztott vezetőség 1945 őszén — a politikai csatározások élénkülésekor — saját pártpolitikai céljait kezdte hangoztatni. A politizálás a községi közéletet is megbolygatta, a közügyeket is pártpolitikai szempontból kezdték elbírálni. Amikor erre, felelős személyek a figyelmet felhívták, ill. objektív értékelés irányába kezdték volna a vitát terelni, egyszerre szembetalálták magukat a helyi koalíciós pártok képviselőinek „haragjával". Legelőször is a községi bíró kezdte hangoztatni, hogy lemond tisztségéről. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások óta — amikor is a Kisgazdapárt fölényesen győzött Kislángon —, már gúnyos megjegyzéseket is kapott tisztségét illetően. Egyébként Kislángon a Kisgazdapárti győzelmet úgy értékelte az MKP és az SZDP helyi vezetősége, hogy nekik a közéletből ki kell vonulniok. Gáspár Péter, a Kommunista Párt titkára 1945. november 5-én a községi elöljáróságot azzal értesítette, hogy a párt által delegált elöljárókat és a képviselő-testületi tagokat visszahívja, és mindössze egyetlen helyet akart fenntartani az MKP számára, de azt is csak megfigyelőként. Gáspár Péter a következőkben indokolta meg eljárását: ,,a választás eredménye szerint a nép bizalmát más párt bírja, így a demokrácia elvei tiszteletben tartása érdekében a következtetést le kellett vonnunk." Az SZDP-csoport elnöke Hillinger János ugyancsak intézkedett — az MKP-titkárhoz hasonlóan — az SZDP-tagság, elöljárók és tagok visszahívásáról, de ő maga is, mint a Nemzeti Segély Bizottság és az Igazoló Választmány tagja e tisztségéről lemondott. Hillinger a következőkben indokolta meg az eljárást: „. . .tekintve, hogy pártunk elenyésző kisebbségben maradt, levonja a választás tanulságait és átadja helyét azoknak, akik a többség bizalmát bírják . . ." Ezek az elhatározások azonban nem mentek át a gyakorlatba. 1945. december 4-én a két munkáspárt helyi vezetője kérte a községi elöljáróságot, hogy a közgyűlést hívják össze, és egy 6 pontos javaslatot nyújtottak át a községi bírónak, melyet pártérdekből is meg kívánnak tárgyaltatni és a kérdésekben döntést is hozni. A községi bíró 1946. március 16-án megvált tisztségéből. Pók János szerint az egy évig tartó bírói tisztsége alatt sokat dolgozott a közérdekért. Ezalatt idegei is meggyengültek. Volt olyan időszak, amikor a szovjet katonai igényeket rendkívül gyorsan kellett teljesíteni, és csak a községi bíró jelenlétével lehetett biztosítani az élelmet, a kvártélyt. 1946. július 13-án az új községi bíró Kovács János lett. Kovácsról tudni kell, hogy a községi vezető-testületnek az elmúlt 25 évben állandóan tagja volt, és több ciklusban elöljáróként is működött. 1945 májusáig pedig községi bíró volt. \