Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

kőházra jutó családok aránya (1920: 2,3, 1930: 2,2). A minőségi változást jelzi a szilárd alapozású házak több mint tizenötszörösre (193) történt növekedése, és a vályogépületek csaknem ötven százalékos csökkenése. Ugyanekkor (1930-ban) a község lakóházainak közel 60%-a cseréppel fedett. Életmódot befolyásoló változás volt _1928-ban a község 4 utcájának villamosítása, a helyi közlekedési lehetőség javítása (a lepsényi vasútállomás, körzeti orvos és gyógyszertár elérésének megkönnyítése) Ludvig József lepsényi bérautós szolgáltatásának megindulásával.'

54 A húszas és harmincas évek fordulóján a község ellátásáról Lővinger Lajos és Schwartz Józsefné vegyeskereskedése, Bach Jakabné, Nagy Géza és Nagy Lajos vendéglője gondoskodott. A baromfi- és tojáskereskedelemben Bagyula Istvánné, Nyári Istvánné, Rácz Imréné és Szokó Józsefné tevékenykedett. A helyi dohánytőzsdét (trafikot) Horváth László vezette. Nagy Lajos és Rohovszky R,udolf hentesek a húsellátásról, míg Márk Imre pék a sütésről gondoskodott. A lábbelikészítés és karbantartás Marton József, Schm.utz József és Végh István cipészek feladata volt. A ruházkodás mesterei Schülinger József és Szabó Antal szabók voltak. A hajak karbantartásáról Zsoldos Károly borbély, a jeles napok ünnepélyessé tételéről Keresztes J. virágkertész gondoskodott

45 A famegmunkálás mesterei Lőrincz Miklós, Paksi Károly, Pölöskei Géza és Zsoldos Károly asztalosok és Retki J. és Tóth J. bognárok voltak. A lószerszámokat Novotni Lajos szíjgyártó, míg a lovakat Balogh József, Göde István, Hovásek Alajos, Mádl Ferenc és Szakó János kovácsok tartották karban. Az építés és tatarozás Horváth József és Marosi Imre kőművesek munkakörébe tartozott. A takarmányozást Balogh József darálómalma segítette. A gabonakereskedelemmel Ács József foglalkozott. Cséplőgéppel FÖldesi István, Göde István, Kalló János, Kálmán Imre, Mádl Ferenc. Rosenthal J., Szombati József és a Kalló testvérek rendelkeztek. A községbeli pénzügyi tranzakciókkal a Mezőszentgyörgyi Hitelszövetkezet (mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja), áruértékesítéssel pedig a Hangya Fogyasztási Szövetkezet foglalkozott. A község élén ekkor Kálmán Imre bíró állt, a vezető-jegyzői tisztséget Keszi Béla töltötte be. A község közigazgatási határán belül Fodor-puszta, Kispuszta, László-puszta és Űjpuszta külterületi helyek voltak találhatók. A település lakosságának 8%-a a külterületeken élt. Az 1930-as népszámláláskor számba vett Garas major ez idő tájt került Dég községtől Mezőszentgyörgyhöz. A község területe 1935-re 4113 kat. holdra növekedett. Garasmajor átcsatolása lélekszámban 70 főnyi gyarapodást jelentett/'" A területi növekedés együtt járt a szántóföld bővülésével. Ez azonban nem a határ kiterjedésének, hanem a művelési ág változásainak következménye, s egyúttal a külterjes, szemtermelésre orientálódó gazdaságok további térhódításának jele. Arányaiban — négy évtized alatt — leginkább ez a kertgazdálkodást érintette: területe a korábbinak közel egyötödére esett vissza.