Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács: Mezőszentgyörgy

adott egykori Palásthy birtokból. Eötvös még abban az évben áttelepült Mezőszentgyörgyre. Híressé vált fiainak: Károlynak és Lajosnak e község lett szülőhelye. Eötvös Károly, a későbbi író és a tiszaeszlári pör révén is országos hírnevet szerzett ügyvéd visszaemlékezése (a negyvenes évek végére) bepillantást enged szülőfaluja közszellemére nagy hatást gyakorló tanítók munkájába.

26 Különösen Kovács János tevékenységét emelte ki. Ö ugyanis — miután ..a könyvek vásárlása a mi falunkban nem volt divatban" — költeményeket másolt le több példányban, és ezeket „előkelő házakhoz" juttatta el. E versek között — írta Eötvös — első helyen állt Vörösmarty Mihály Szózat-a. A versek az iskolában is ki voltak függesztve, és a diákoknak „álmukban is" tudniok kellett idézni e verssorokat. Nevelési módszereivel, személyes példamutatásával Kovács János nem állt egyedül. Sikerrel kamatozódott a helyi Kerületi Könyvtár (már az első évben 100 kötetet elérő) munkássága. Lehetővé vált az itt tanító teológusok felkészülése vizsgáikra.

27 1831-ben pl. a vizsgázó jelöltek közül Szikszai János és Cserki István nemcsak tanulmányaikban értek el „dicséretes" eredményt. Mint Hollósy László főbíró rámutatott: Szikszai János a kolerajárvány idején „a betegek körül nagy hűséggel és szorgalmatossággal forgolódott ..., amelynek következtetése lett, hogy maga is veszedelmes hideglelésbe esett..." A szintén itt vizsgázó Cserki Istvánt (már mint balatonszabadi lelkészt), országgyűlési követté választották. Utódjai egyike, .Rózsa Sándor helyi lelkész, a szabadságharc küzdelmeiben vállalt vezető szerepet. * Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei 1848 nyárutóján érintették Mezőszentgyörgyöt.^ A Balaton déli partja mentén vonuló Jellasics szeptember derekán már Lepsényben időzött. Martalócai kegyetlenkedésének híre megelőzte érkezését. A híresztelések hatására Rózsa Sándor, küldöttség élén, védelmet kért az atrocitások megelőzése céljából. Gróf Nádasdy Lipót kastélyában időző Jellasicsot kedvező hangulatban találták. A delegáció útja eredményesnek bizonyult. Jellasics elképzeléseivel, illetve katonáival történő későbbi találkozás más eredménnyel járt, bár a hadiesemények alakulására, magyar szempontból, kedvező volt. Jellasics célja a magyar főváros bevétele volt. Fehérvárra érve azt kellett tapasztalnia, hogy ereje Buda bevételéhez elégtelen. Segítségre szorul. Ezért szeptember 26-án Handits Milivoj hadnagyot, 17 főnyi csapatával a Balatonnál időző Philipovich tábornokhoz küldi, erősítést kérve. Ezt a csapatot átutazóban a lepsényi fogadónál id, Eötvös Lajos meglátta, és hazatérve, mint nemzetőr parancsnok, intézkedett továbbutazásuk megakadályozása érdekében. Parancsára Rózsa Sándor lelkész, Kovács János tanító és Gregorics Ferenc jegyző vezetésével mezőszentgyörgyi közbirtokosokból (Matkovics Balázs, Fodor László, Pósa László), egy szerb kovácsból, Kemény Péter, Szenté Péter, Keresztes János telkes gazdákból és négy más (Berta János, Újhelyi, Bende és Fazekas nevű) személyekből