Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng
A községi tanács a kulturált szórakozás feltételeit szem előtt tartva (és a fiatalok igényét figyelembe véve) cukrászdát nyittatott a községben. Gondoskodott az óvodai férőhelyek növeléséről csakúgy, mint az Ödönpusztai gyerekek bekörzetesítéséről a központi iskolába. Ott pedig a politechnikai oktatás számára — a Béke téesz támogatásával — gyakorlókertet létesített. A Vöröskereszt által szervezett tisztasági mozgalom meggyökeresedett a községben, és hozzájárult a kultúrált falukép formálásához. Olyan eredménnyel, hogy az ilyen célzatú községek közötti versengésben 1961 folyamán Kisláng (Martonvásárral holtversenyben) az első helyen végzett a megyében. Az említettek mellé felzárkóztak a kezdet termelési sikerei.*'' A szövetkezeti útra tért község dolgozói áruértékesítési terveiket — már az 1961. évi terméskilátások felmérésekor — túlteljesítették. A terv forintmutatói realizálódtak; a 296 830 Ft-os tervet 309 430 Ft-ra (104,2%-ra) teljesítették. Ezzel a teljesítménnyel Kisláng a székesfehérvári járás 39 községe közül a 6. helyre került. A naturális mutatók egy részében azonban lemaradás mutatkozott. Az állat- és állati termékek terén, a baromfi, a tej féléves tervében, de különösen a sertések értékesítésében hátralékba kerültek. Az állattenyésztés helyzete gyengébb volt a növénytermesztésben elért eredményeknél. 8 ' 1 A kollektivizálás mind a sertés-, mind a szarvasmarha-állomány csökkenésével járt. Ebben az egyéni érdek által diktált cselekmények (eladás, levágás) mellett szarvasmarhák esetében a takarmányhiány, sertéseknél pedig a férőhelyek elégtelenségéből adódó nagyarányú elhullás is közrejátszott. A marhaállomány kereken százzal csökkent, a malacok között több százra rúgott a pusztulás. Az állomány téeszek közötti megoszlása egyenetlen volt. A Béke marháinak száma közel háromszor annyi (293), mint a másik két téeszé együttesen. Az ezret meghaladó juhállományon a Béke és a Búzavirág osztozott. Baromfival a termelőszövetkezetek nem foglalkoztak. A szarvasmarháknak és a sertéseknek mintegy fele, a baromfiaknak teljes egésze a háztáji gazdaságokban található. Az állami felvásárlást érintő és a termelőszövetkezetekre általánosan jellemző — előbbiekben említett — helyzeten a 3004/3/1960. sz. kormányhatározat és az arra épülő 1961. évi április 19-i megyei pártbizottsági és megyei tanácsi vb közös ülésének határozata kívánt változtatni. 80 Ez utóbbi nyomatékosan felhívta a figyelmet általában a szövetkezetek támogatásának szükségességére és az azzal kapcsolatos megyei feladatokra, különösen pedig az állami támogatás által nyújtott lehetőségekre. Egyúttal intézkedett arról, hogy tanácsüléseken kell számba venni e határozatok végrehajtásának tapasztalatait. Az 1961. szeptember 15-i községi tanácsülésen Kolonics József vbelnök előterjesztésében tárgyalták az említett kormányhatározat végrehajtásának helyi tapasztalatait. Az előadó rámutatott, hogy 48 kh kivételével a művelés alatt álló föld kollektív tulajdonba került. A feladat most a korszerű, belterjes és jövedelmező szocialista nagyüzem létrehozása. Ehhez, módszerében, a korábbiaktól eltérő támogatás szükséges az állam részéről. Ez az árpolitikában a téeszek irányában egységes és azonos elvek alkalmazását jelenti a termelési feltételek (vetőmag, műtrágya, növényvédőszerek ára) tekintetében. A hitelpolitikában pedig a kamat mértékének és a hitelezés időtartamának differenciálásával segíti azokat
