Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

a szövetkezeti beruházásokat, amelyek mindenekelőtt az állattenyésztés fejlődéséhez járulnak hozzá. Az ezek szellemében tett intézkedések a kislángi téeszeknél ártámogatás tekintetében 338 000 Ft-os megtakarítást jelentettek. A középlejáratú hitelek (621 000 Ft összegben) elsősorban állati férőhelyek létesítését szolgálták. E beruházások mintegy 700 sertés- és 50 szarvasmarhaférőhelyet biztosítottak a téeszekben, és megépült belőle egy juhhodály is. Ennek a kölcsönnek terhére fizették ki a téeszekbe bevitt állatok és felszerelések térítéseit, a Kossuthban a gépesítés költségeit. Emellett a Béke 800 000 Ft-ot meghaladó sajáterős beruházásra vállalkozott, fióvidlejáratú hitelekből pedig a Béke és a Búzavirág munkaegységenként 15, illetve 10 Ft előleget fizetett, A jelenlevő téeszelnökök elismerték, hogy a kedvezményekről, az áruértékesítési tervteljesítéskor esedékes könnyítésekről a tagság — az ő hibájukból — nem eléggé tájékozott. Az áruértékesítési terv teljesítésének nehézségeivel kapcsolatban ugyanekkor elhangzott, hogy a lemaradás oka, alapvetően, a felvásárlási és a piaci ár közötti nagy különbség. (Példaként most a burgonyát említették, ahol a piaci ár a felvásárlásinak négyszerese volt.) Valamennyien egyetértettek a tagság alaposabb tájékoztatásának szükségességében, és állást foglaltak a háztáji gazdaságok fokozottabb támogatása mellett is. Aláhúzva a háztáji nélkülözhetetlen szerepét a felvásárlásban. A község vezetői rámutattak, hogy a téeszek fejlesztési terveinek összhangban kell állniok a községfejlesztésben szereplő célkitűzésekkel. Az 1961-es esztendő utolsó — december 29-i vb-ülésén Kolonics József felvetette a termelőszövetkezetek egyesítésének kérdését. Bár a termelőszövetkezet közgyűlésein, a közelmúltban, ezzel ellentétesen foglaltak állást a téeszek tagjai, a vezetők véleménye pedig megoszlott; ez alkalommal két téeszelnök (Miklós János a Kossuthtól és Horváth György a Békétől) egyetértéséről biztosította a vb elnökét. Az eddigi kudarcokat a hónap elején alkalmazott „helytelen módszerek"-kel, a felülről indított (a pártszervezetek részéről tett) kezdeményezéssel és az érdekelt elnökök közötti véleményeltéréssel magyarázták. Most a tagok véleményének közös nevezőre hozásával, az elnökök „egy nyelven" történő megnyilatkozásával, a téeszeken belül pedig az azonos elvekre épülő kiosztás érvényesítésével az egység megvalósítható. A kérdés közgyűlési napirendre tűzése mellett, egymás ülésein történő részvételre, a meggyőzési kampány indítására alakítottak ki közös állásfoglalást. Az új, 1962-es esztendő első hónapjaiban kifejtett kampány eredményeként a tanács február 24-i ülésén mint befejezett tényt közölték, hogy az egyesülés megtörtént. Az egységesült szövetkezet a Béke nevet örökölte, elnöke pedig Horváth György, az Üj-Petőfi korábbi vezetője lett. A régi Béke elnökének sorsáréi az előző napon megtartott vb-ülésen — Lendvai Ferenc járási vb-titkár jelenlétében — döntöttek. Miután Miklós János eltávozása a tanács éléről ideiglenes jellegű volt, viszont Kolonics Józsefet jogszerűen elnökké választották, a kérdést azzal oldották meg, hogy Miklós Jánost 1 éves téesziskolára irányították, Kolonics Józsefet pedig funkciójában megerősítették. Ezen a februári tanácsülésen Kolonics József tartott beszámolót „a tanács gazdasági és szervező munkája" címmel.

86 Az előadó — az egyesülés nyomán kialakult 'áj helyzetnek megfelelően — részletesen vizsgál-