Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

a szövetkezeti beruházásokat, amelyek mindenekelőtt az állattenyésztés fejlődéséhez járulnak hozzá. Az ezek szellemében tett intézkedések a kislángi téeszeknél ártámo­gatás tekintetében 338 000 Ft-os megtakarítást jelentettek. A középlejá­ratú hitelek (621 000 Ft összegben) elsősorban állati férőhelyek létesíté­sét szolgálták. E beruházások mintegy 700 sertés- és 50 szarvasmarha­férőhelyet biztosítottak a téeszekben, és megépült belőle egy juhhodály is. Ennek a kölcsönnek terhére fizették ki a téeszekbe bevitt állatok és felszerelések térítéseit, a Kossuthban a gépesítés költségeit. Emellett a Béke 800 000 Ft-ot meghaladó sajáterős beruházásra vállalkozott, fió­vidlejáratú hitelekből pedig a Béke és a Búzavirág munkaegységenként 15, illetve 10 Ft előleget fizetett, A jelenlevő téeszelnökök elismerték, hogy a kedvezményekről, az áruértékesítési tervteljesítéskor esedékes könnyítésekről a tagság — az ő hibájukból — nem eléggé tájékozott. Az áruértékesítési terv teljesítésének nehézségeivel kapcsolatban ugyanek­kor elhangzott, hogy a lemaradás oka, alapvetően, a felvásárlási és a piaci ár közötti nagy különbség. (Példaként most a burgonyát említették, ahol a piaci ár a felvásárlásinak négyszerese volt.) Valamennyien egyet­értettek a tagság alaposabb tájékoztatásának szükségességében, és állást foglaltak a háztáji gazdaságok fokozottabb támogatása mellett is. Alá­húzva a háztáji nélkülözhetetlen szerepét a felvásárlásban. A község ve­zetői rámutattak, hogy a téeszek fejlesztési terveinek összhangban kell állniok a községfejlesztésben szereplő célkitűzésekkel. Az 1961-es esztendő utolsó — december 29-i vb-ülésén Kolonics Jó­zsef felvetette a termelőszövetkezetek egyesítésének kérdését. Bár a ter­melőszövetkezet közgyűlésein, a közelmúltban, ezzel ellentétesen foglal­tak állást a téeszek tagjai, a vezetők véleménye pedig megoszlott; ez al­kalommal két téeszelnök (Miklós János a Kossuthtól és Horváth György a Békétől) egyetértéséről biztosította a vb elnökét. Az eddigi kudarcokat a hónap elején alkalmazott „helytelen módszerek"-kel, a felülről indított (a pártszervezetek részéről tett) kezdeményezéssel és az érdekelt elnökök közötti véleményeltéréssel magyarázták. Most a tagok véleményének kö­zös nevezőre hozásával, az elnökök „egy nyelven" történő megnyilatko­zásával, a téeszeken belül pedig az azonos elvekre épülő kiosztás érvé­nyesítésével az egység megvalósítható. A kérdés közgyűlési napirendre tűzése mellett, egymás ülésein történő részvételre, a meggyőzési kam­pány indítására alakítottak ki közös állásfoglalást. Az új, 1962-es esztendő első hónapjaiban kifejtett kampány eredmé­nyeként a tanács február 24-i ülésén mint befejezett tényt közölték, hogy az egyesülés megtörtént. Az egységesült szövetkezet a Béke nevet örö­költe, elnöke pedig Horváth György, az Üj-Petőfi korábbi vezetője lett. A régi Béke elnökének sorsáréi az előző napon megtartott vb-ülésen — Lendvai Ferenc járási vb-titkár jelenlétében — döntöttek. Miután Mik­lós János eltávozása a tanács éléről ideiglenes jellegű volt, viszont Kolo­nics Józsefet jogszerűen elnökké választották, a kérdést azzal oldották meg, hogy Miklós Jánost 1 éves téesziskolára irányították, Kolonics Jó­zsefet pedig funkciójában megerősítették. Ezen a februári tanácsülésen Kolonics József tartott beszámolót „a tanács gazdasági és szervező munkája" címmel. 86 Az előadó — az egye­sülés nyomán kialakult 'áj helyzetnek megfelelően — részletesen vizsgál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom