Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék

A község neve írott forrásban először 1193-ban fordul elő, Neeg, Gnec alakban.1 Ez az egyszerű névalak a későbbi századokban is előelőfordul, de a 14. század végétől egyre gyakrabban valamelyik megkülönböztető előtagjával együtt használják (közel volt hozzá a másik Fejér megyei Nyék). Nyék néven említik 1457-ben

1 és 1617-ben.'" 1395-ben Fertőfőnyéki 1515-ben Nyék vagy Kápolnás Nyék,

t} 1516-ban Nyék, más néven Fertőfő Nyék,

7 1562-ben Fertő vagy Kápolnás Nyék,

8 1593ban Kápolnás Nyék/' 1630-ban Kápolnás Nyék vagy Fertőfő Nyék,

10 ugyanebben az évben Fertőfő és (!) Kápolnás Nyék,

11 1696-ban Fertőfő vagy Kápolnás Nyék.

1

* 1667-ben,

13 1672-ben

1

'' és 1760-ban

1

' a minden bizonnyal félreértésből származó Fertőfenék néven bukkan elő. Ezt Fényes Elek is átvette,

10 Károly János pedig sajátságos logikájú magyarázatot fűzött hozzá.

1

' Valószínűleg névtorzulás eredménye az 1632-ben előforduló Káposztás Nyék,

1H ugyanis ezen a néven a községet sehol másutt nem említik. A település két részét a 18. századtól kezdik megkülönböztetni: 1798-ban Alsónyéket,™ 1810-ben Alsó Kápolnásnyéket,

20 1826-ban Kápolnás Alsó Nyéket,

2

? a múlt század derekán (Kápolnás Alsó és Felső) Nyéket''" találunk a forrásokban. A név a Nyék törzsnévből keletkezett, ami arra enged következtetni, hogy a honfoglalás korában a Nyék törzs egy szórványa szállta meg. Magának a Nyék törzsnévnek az ómagyar „nyék" (=kerítés, sövény) volt az előzménye.

25 A Kápolnás megkülönböztető előtag a község területén egykor létezett kápolnára utal."'

3

'

1 A Fertőfő bizonyára onnan ered, hogy a község a más sekély tavak mintájára régen Fertőnek nevezett Velencei-tó felső végénél („fejénél") fekszik. * Kápolnásnyék Mohács előtti történetéről az írott források elég keveset mondanak. A törzsi helynév arra utal, hogy a honfoglalás korában, valamikor a 9—10. század fordulója táján keletkezett. A hagyomány szerint Szent István a Koppány felett aratott győzelem alkalmából itt tartott hálaadó istentiszteletet.

25 Az első időkben királynéi birtok lehetett: 1187-ben Eufrozina királyné — sok más birtok mellett — Nyék puszta területén is adományozott földet (1 ekényit) a fehérvári kereszteseknek. Az adományt III. Béla király 1193-ban megerősítette.

215 Ettől számított két évszázadon át a faluról nincs okleveles adatunk.

217 1395-ben bizonyos Fertőfőnyéki Benedek a fehérvári káptalan előtt egy fertőfőnyéki telekről és 20 hold szántóföldről intézkedett,

28 1457ben Nyéki Nemes Balázs és Tamás királyi emberek voltak Rozgonyi Jánosnak, Reynoldnak és Tamásnak Csókakő birtokába történt beiktatásán.'

50 1499-ben a székesfehérvári keresztes konvent Nyéki Gyak Balázsnak és feleségének adományozott egy csabafői házat.

31 1515-ben Antalffy János özvegye, Pettendi Ilona és osztályos atyafiai új adományt kértek Kápolnás Nyék praediumban levő ősi birtokrészükre.

32 1517-ben meg is kapták II. Lajos királytól az új adományt. Az adománylevél szerint Pettendi Ilonán kívül a következő osztályos atyafiak részesültek az új adományban: néhai Bodméri Pettendi László fiai, Mihály és